Köszöntő

Lectori salutem!

Üdvözöljük a byzantinohungarica.hu-n!

Honlapunknak az a célja, hogy ismereteket közöljön a történelmi Magyarország területén létrejött bizánci szertartású (görög) katolikus egyházak történelméről és egyházi kultúrájáról.

Megpróbáljuk összegyűjteni, rendszerezni és (ha lehetséges, digitalizált formában) közkinccsé tenni az elmúlt évszázadokban/évtizedekben e témában született írásokat és a napjainkban is folyó kutatások eredményeit. Szeretnénk bibliográfiákat és adattárakat, illetve audiovizuális gyűjteményeket is összeállítani.

A tartalmak feltöltése folyamatos, érdemes újra és újra visszatérni.

Amennyiben olyan kép- vagy hanganyaggal rendelkezik, melyet szívesen megosztana másokkal ezen a felületen, vegye fel velünk a kapcsolatot: v.tamas71@gmail.com vagy használhatja a honlap kapcsolatfelvételi űrlapját is.

Reméljük, hogy  honlapunk segítséget nyújt Önnek is a görögkatolikus örökség megismerésében.

Eredményes böngészést kíván

 

a Görögkatolikus Örökség Kutatócsoport

 

Follow me on Academia.edu

Újabb forráskiadvány a magyarországi görögkatolikus parókiák történetéhez

A "Források a magyarországi görögkatolikus parókiák történetéhez" című sorozatunk legújabb köteteként a munkácsi és nagyváradi egyházmegyék parókiáinak 1774 és 1782 között lezajlott összeírását adjuk közre három alkötetben. 
 
Jelen második alkötet négy vármegye Szepes, Abaúj, Zemplén és Máramaros vármegyék adatait tartalmazza.
Forráskiadásunk használatát az előző kötetekhez hasonlóan latin-magyar szószedet, a településnevek beazonosítása, illetve a lelkészek, a kántorok, a kegyúrak és települések nevét tartalmazó mutató segíti. 
 
Források a magyarországi görögkatolikus parókiák történetéhez.
Munkácsi és nagyváradi egyházmegyés parókiák összeírása 1774–1782 között. 
2. Szepes, Abaúj, Zemplén és Máramaros vármegyék
közreadják: Véghseő Tamás - Terdik Szilveszter - Majchrics Tiborné - Földvári Katalin - Varga Anett - Lágler Éva
Nyíregyháza,  2016. Collectanea Athanasiana, II. Textus/Fontes, vol. 8/2.

Megjelent a Collectanea Athanasiana-sorozat legújabb kötete

A "Források a magyarországi görögkatolikus parókiák történetéhez" című sorozatunk legújabb köteteként a munkácsi és nagyváradi egyházmegyék parókiáinak 1774 és 1782 között lezajlott összeírását adjuk közre két alkötetben. 

Az első alkötet négy vármegye, Szabolcs, Bereg, Szatmár és Ugocsa, illetve a hajdúvárosok parókiáinak adatait tartalmazza.
A bécsi udvar a görögkatolikus püspökök 1773-ban Bécsben megrendezett értekezlete után, az ott felvetett, a bizánci szertartású katolikus klérus anyagi viszonyaira és az oktatásügy helyzetére vonatkozó problémák orvoslása érdekében döntött az összeírás elrendelése mellett. Az adatfelvételtől a döntéshozók a kánonilag néhány évvel korábban felállított Munkácsi Egyházmegye dotációjával kapcsolatban reméltek pontosabb képet. Ez utóbbi előmozdíthatta a teréziánus egyház- és társadalompolitika fontos törekvésének, a görögkatolikus népesség társadalmi integrációjának ügyét.

 

Források a magyarországi görögkatolikus parókiák történetéhez. Munkácsi és nagyváradi egyházmegyés parókiák összeírása 1774–1782 között

1. Szabolcs, Bereg, Szatmár, Ugocsa vármegyék és a hajdúvárosok
közreadják: Véghseő Tamás - Terdik Szilveszter - Majchrics Tiborné - Földvári Katalin - Varga Anett - Lágler Éva
Nyíregyháza,  2016. Collectanea Athanasiana, II. Textus/Fontes, vol. 8/1., ISBN 978-615-5073-37-3

 

 

Bacsinszky András munkácsi püspök könyvtára 1790-ben

Bacsinszky András (1732-1809) munkácsi püspök könyvtárának 1790-ben készült könyvjegyzékét a Kárpátaljai Területi Állami Levéltár őrzi (jelzete: Fond 151. opisz 25. nr. 151.)

A könyvjegyzék húsz fólió terjedelmű, számozást nem tartalmaz. Jellegét tekintve talán egy nagyobb rendszerezést előkészítő listának szánta az ismeretlen szerző, aki a cím tanúsága szerint 1790. június 16-án látott munkához. A jegyzék elején a kor szokásainak megfelelően diszciplínák szerint még csoportosítani próbálja a könyveket, de ez a fajta rendszerezést hamar elhagyja. „A” betűvel jelölve az erkölcsteológiai munkákat kezdi sorba rendezni (Moralistae), de néhány tétel után már dogmatikai könyveket is találunk a listán. Minden bizonnyal ez magyarázza a „Moralistae” felirat áthúzását, s az általánosabb „Theologi” felirat feltüntetését. A jegyzéknek ez a része 21 tételt tartalmaz, majd következik a „B” betűvel jelölt kánonjogi rész (Canonistae). Az itt felsorolt 127 kötet után azonban már csak egy „Nota bene” jelöli a szakasz végét, mely arra figyelmeztet, hogy onnantól kezdve ismét teológiai művek következnek. További rendszerezéssel nem találkozunk, csupán egy-egy tétel után olvashatunk megjegyzéseket arra vonatkozóan, hogy az adott kötetet hová kell besorolni. Találunk utalást arra is, hogy a jegyzékbe felvett kötet valójában nem püspöké, hanem Simoga kanonoké. Nyolc kötetet utólag – ismeretlen okból – kihúztak a listából. Ez utóbbiakkal együtt a lista összesen 424 tételből áll. Ezek döntő többsége tartalmazza a szerző nevét, a mű címét, a kiadás helyét és évét. Csupán néhány tétel szerepel a listán csak a szerző nevével jelölve.

Az alábbiakban kísérletet teszünk a püspök könyvtárának digitális rekonstrukciójára. Az interneten szabadon elérhető adatbázisokban fellelhető köteteket a címre kattintva lehet megnyitni. [Folyamatos bővítés alatt!]

 

Registrum Bibliothecae

Suae Excellentiae Domini Andreae Bacsinszki Episcopi Munkacsiensis 

die 16a Junii 1790 Laborari caeptum

 

 

Ioannis de Corella Praxis pro Confessariis

1723.

Reifenstuel Anacleti Theologia Moralis

Venetiis 1732.

Reifenstuel – Theologia Moralis.

Mutinae 1745

Claudii la Croix Theologia Moralis

Ravennae 1753.

[1756-os velencei kiadás!]

 Valerii Reginaldi Praxis Fori Poenitentialis Tomus 1us

Coloniae Agrippinae 1622.

secundus Moguntiae 1622
 

Dominici Soto. in 4um  sententiarum commentarii.
Duaci 1613

[1601-es brüsszeli kiadás]

 Ioannis de Lugo. de Virtute, et Sacramento poenitentiae, item de suffragiis, et Indulgentiis

Lugduni 1638.

 

 Ejusdem de Sacramentis in genere, Eucharistia, et Missae Sacrificio
Lugduni 1652.
 Thomae Sanchez Opuscula moralia.
Lugduni 1655.
 Gabrielis Vazques Comentarii in S. Thomam.
Antverpiae 1621.

Új forráskiadvány: Olsavszky püspök egyházlátogatásainak iratai (1750-1752)

Megjelent a "Források a magyarországi görögkatolikus parókiák történetéhez" című kiadvány legújabb (harmadik) kötete, mely Olsavszky Mihály Mánuel munkácsi püspök 1750-1752 között végzett egyházlátogatásainak (visitatio canonica) forrásait tartalmazza. 
Olsavszky püspök és megbízottai Zemplén, Sáros, Abaúj, Borsod, Szabolcs, Szatmár, Máramaros és Bereg vármegyék mintegy 780 parókiáját látogatták meg. A látogatásokról készült jegyzőkönyvek értékes adatokat tartalmaznak az adott közösségekről, melyek összevethetők a korábban kiadott 1741. és 1747. évi összeírásokkal. A latin nyelvű forrás értelmezését latin-magyar szószedet segíti. Az egyes települések földrajzi beazonosítása, illetve későbbi összeírások névalakjaival való megfeleltetése a lábjegyzetekben megtalálható. A kötet végén személy- és helynévmutató segíti a tájékozódást.
A forrásgyűjtemény kiadását az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok K 108780 számú, Görögkatolikus egyház- és művészettörténeti források feldolgozása és közreadása, adattárak (történeti névtár és sematizmus) kiadása, digitalizált adatbázisok készítése (18–20. század) című kutatási projektje tette lehetővé.

A kötet 2015. november 9-től megrendelhető a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola Tanulmányi Osztályán (atanaz@atanaz.hu) vagy megvásárolható a nyíregyházi Szent Atanáz Boltban (Bethlen G. u. 5.).

Ára: 3000 Ft

Véghseő Tamás - Terdik Szilveszter - Simon Katalin - Majchrics Tiborné - Földvári Katalin - Lágler Éva: Források a magyarországi görögkatolikus parókiák történetéhez. Olsavszky Mihály Mánuel munkácsi püspök 1750–1752. évi egyházlátogatásainak iratai,Nyíregyháza 2015. 800. o. (Collectanea Athanasiana, II. textus/Fontes, vol. 7.), ISBN 978-615-5073-34-2

 

Kiállítás-meghívó

Az Iparművészeti Múzeum tisztelettel meghívja Önt az

"Áthoszi" remekek

Ortodox szerzetesek miniatűr faragványai

című kiállítás megnyitójára 2015. szeptember 22-én, kedden 17 órára. 

A kiállítást megnyitja: Nacsinák Gergely András ortodox pap, vallástörténész 
A megnyitó közreműködő vendégfellépője a Szent Demeter Kamarakórus 
Helyszín: Iparművészeti Múzeum, Budapest, Üllői u. 33-37.
 
A kiállítás megtekinthető 2015. szeptember 22-től október 25-ig, hétfő kivételével minden nap 10-18 óráig

Könyvajánló: Megjelent a Görögkatolikus papok történeti névtára

A Collectanea Athanasiana sorozat újabb köteteként jelent meg a Görögkatolikus papok történeti névtára című kiadvány, mely a Hajdúdorogi Egyházmegyében és a Miskolci Apostoli Exarchátusban szolgált, 1850 és 1950 között szentelt papok adatait tartalmazza.

A szentelési sorrendben közölt 465 papi életrajz egységes adatszerkezet szerint épül fel, ami további összehasonlító elemzéseket is lehetővé tesz. A biogrammok jelentős részét 271 papról, illetve 114 papnéról készült fotó egészíti ki.

A kötet kapható és megrendelhető a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskolán (Nyíregyháza, Bethlen G. u. 13-19., atanaz@atanaz.hu, 42/597-600). Kereskedelmi forgalmazója a Szent Atanáz Bolt (Nyíregyháza, Bethlen G. u. 5.).

Ára: 3000 Ft  

Véghseő Tamás: Görögkatolikus papok történeti névtára. 1. kötet: A Hajdúdorogi Egyházmegye és a Miskolci Apostoli Exarchátus 1850 és 1950 között szentelt papjai, Nyíregyháza 2015. Collectanea Athanasiana, V. Varia I/1. ISBN 978-615-5073-32-8

„Nagyobb szeretete senkinek sincs annál, mint ha valaki életét adja barátaiért” (Jn 15,13)

Ma ezer éve, 1015. július 24-én gyilkolták meg Magyar Szent Györgyöt (Georgij Ugrin), aki idősebb testvéreivel, Szent Mózessel és Szent Efrémmel Borisz fejedelem szolgálatában állt.

A Borisz és Gleb történetét elbeszélő források tanúsága szerint György tudatosan vállalta a halált ura, Borisz oldalán, amikor úgy döntött, hogy nem menekül el a trónbitorló Szvjatopolk – Borisz és Gleb féltestvére – bérgyilkosai elől. A legenda szerint július 24-én Borisz és György a vasárnapi reggeli istentisztelet végezték az Alta folyó mentén felállított sátrukban, amikor Szvjatopolk emberei rájuk törtek. A súlyosan megsebesített fejedelmet György saját testével védelmezte, miközben így kiáltott: „Nem hagylak el, drága uram! Ahol tested virága elhervad, én is ott végzem be életemet!”

A gyilkosok levágták György fejét, s a testétől olyan messzire hajították, hogy azt a temetést végző szolgák nem is találták meg. Később a helyszínre érkező testvére, Szent Efrém találta meg György fejét és vitte magával a Szent Borisz és Gleb tiszteletére általa alapított kolostorba. Saját szerzetesi cellájában őrizte, s végakaratának megfelelően halála után (1053) az ő koporsójában helyezték el. Amikor Szent Efrém sírját 1572-ben felnyitották, György fejét is romlatlan állapotban találták. A bolsevik hatalomátvétel után a sírt ismét megbolygatták, s ekkor az ereklyék eltűntek.

 

(Forrás: Valerij Lepahin: Georgij Ugrin, azaz Magyar György, az alig ismert szent, Aetas 1998/1, 72-78.)

Turzán József görögkatolikus főesperes új síremléke

2015. április 11-én szűk családi körben került sor Turzán József (1895-1953) főesperes új síremlékének megáldására a nyíregyházi Északi Temető Papi Parcellájában. A szertartást Turzán József két pap-unokája, Makláry Ákos budai parókus és Véghseő Tamás főiskolai rektor végezték.

Az 1953-ban elhunyt lelkipásztor hamvait a temető V. parcellájából 2015. januárjában szállíttatta át a család a papi parcellába.
Turzán Józsefre a családon kívül ma már csak a legidősebbek emlékeznek. Sok-sok paptestvéréhez hasonlóan az ő emléke is feledésbe merül a görögkatolikus egyházban.


Az 1912-en alapított Hajdúdorogi Egyházmegye első papnövendékei között került az ungvári szemináriumba. Kurzustársaival - Bába Miklóssal, Bodnár Bélával, Szemerszky Jánossal, Sztankay Andrással, Mitró Jánossal, Ruttkay Miklóssal - itt kötött életreszóló barátságot. Tanulmányai végeztével házasságot kötött Kutka Ilonával, Kutka Izidor timári parókus lányával. Isten tíz gyermekkel áldotta meg házasságukat.


Szolgált Biriben, Hodászon, Ópályiban és Penészleken. 1938-tól a Nyíri Esperesi Kerület esperese, 1948-ban Dudás Miklós megyéspüspök szatmári főesperessé nevezte ki. A főesperesi hivatalt azonban csak három évig tölthette be: a kommunista rendszerrel szembehelyezkedő, s ezért számos zaklatást és verést elszenvedő, de megalkuvást nem ismerő papot a hatóságok nyomására a főpásztor 1951-ben hivatalából felmenteni kényszerült. Egyúttal Ópályiból Penészlekre helyezte. 

A súlyos betegségektől szenvedő áldozópap egészségi állapotát a zaklatások tovább súlyosbították. Mindössze 58 éves volt, mikor 1953 áprilisában elhunyt.

Temetése a nyíregyházi belvárosi templomból történt. A temetési szertartást követően a gyászolók hosszú menetben kísérték a temetőbe. Ő volt az utolsó, akit így kísérhettek utolsó útjára. A temetést követően a kommunista hatóságok betiltották az egész városon átvonuló papi gyászmeneteket.
Hatvankét évvel halála után a család új sírmemléket állított Turzán József főesperes emlékére a papi parcellába átszállított hamvai felett.

Könyvajánló

Források a magyarországi görögkatolikus parókiák történetéhez. Az 1747. évi javadalom-összeírás, közreadják: Véghseő Tamás és Terdik Szilveszter (Collectanea Athanasiana II. Textus/Fontes vol. 6.), Nyíregyháza, 2015.

A magyarországi görögkatolikus parókiák 18. századi állapotát és jövedelmi viszonyait feltáró forráskiadvány-sorozatunk újabb kötete az 1747-ben Olsavszky Mihály Mánuel munkácsi püspök (1747–1763) által végrehajtott, kilenc vármegyére kiterjedő javadalom-összeírás adatait tartalmazza.

A latin nyelvű forrás értelmezését latin-magyar szószedet segíti. Az egyes települések földrajzi beazonosítása, illetve későbbi összeírások névalakjaival való megfeleltetése a lábjegyzetekben megtalálható. A kötet végén személy- és helynévmutató segíti a tájékozódást.
A forrásgyűjtemény kiadását az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok K 108780 számú, Görögkatolikus egyház- és művészettörténeti források feldolgozása és közreadása, adattárak (történeti névtár és sematizmus) kiadása, digitalizált adatbázisok készítése (18–20. század) című kutatási projektje tette lehetővé.

A kötet megrendelhető a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola Tanulmányi Osztályán (atanaz@atanaz.hu) vagy megvásárolható a nyíregyházi Szent Atanáz Boltban (Bethlen G. u. 5.).

Ára: 3000 Ft

 

Könyvbemutató

 

 Vukoszávlyev Zorán építész (BME)

„Szerb ortodox templomépítészet Magyarországon”

című könyvét Terdik Szilveszter művészettörténész, az Iparművészeti Múzeum munkatársa mutatja be.

A könyvbemutatón részt vesz Dujmov Milán kántor.

Időpont: 2014. november 25. (kedd) 17:00 óra

Helyszín: Iparművészeti Múzeum - könyvtár (Budapest IX. ker., Üllői út 33-37. I. em.)

A könyvet a TERC Kiadó és a Szerb Intézet jelentette meg közösen.

Támogatók: EMMI, NKA és a magyarországi szerb közösség.

 

A könyvbemutatót szervezte a Szerb Intézet, a Budapesti Szerb Kulturális Klub, együttműködve az Iparművészeti Múzeummal.

 

 

Könyvajánló: Terdik Szilveszter új könyve

A Collectanea Athanasiana VI. Ars Sacra byzantino-carpathiensis alsorozatának első köteteként jelent meg Terdik Szilveszter "Görögkatolikus püspöki központok Magyarországon a 18. században. Művészet és reprezentáció" című műve.

"A történeti Magyarország és Erdély területén a 17. század közepétől a következő század elejéig tartott az egyházi uniók kora, amikor a hazai ortodox közösségek jelentős hányada elfogadta a római katolikus egyházzal fölkínált egységet. Az unióra lépő közösségek garanciát kaptak arra, hogy bizánci hagyományú liturgiájukat és egyházi szokásaikat változatlanul megőrizhetik, csupán négy katolikus hittételt kellett egyértelműen elfogadniuk. A hitbéli egység mellett fölkínáltak egy másik, a papság társadalmi helyzetének javítását célzó változást is, amikor az uralkodó a katolikus klérust megillető jogokat ígért számukra. Mégis, a belpolitikai nehézségek, a háborúk, a papságnak szánt kiváltságokkal szemben mutatkozó ellenállás hosszú évtizedekig gátolták az unió megerősödését. Az új klérus helyzete a katolikus egyházon belül is másképp alakult, ugyanis a latin főpapság a „ görög” partnert fokozatosan teljesen alárendelt helyzetűnek tekintette. A 18. század jelentős hányada így azzal telt, hogy az unitus püspökök megpróbáltak helyzetükön javítani. Küzdelmük az uralkodói támogatásnak köszönhetően lassan sikerrel járt, megalapították a görögkatolikus egyházmegyéket, amelyek működését csak királyi birtok-, illetve pénzadományok tudták biztosítani. Ez a folyamat több egyházmegyében székhelyváltással is járt (Munkácsról Ungvárra, Fogarasról Balázsfalvára költöztek). Az új székhelyeken nagyszabású építkezésekbe fogtak, jelentős udvari támogatással. Új székesegyházak, püspöki székházak, szemináriumok épültek, amelyeken egyszerre érvényesülnek a közösségek önazonosságához tartozó, bizánci hagyományokat őrző művészetnek, illetve a korszak uralkodó stílusának, a barokknak jellemzői. A könyv ezt az izgalmas, kevésbé kutatott emlékanyagot mutatja be. A kötet főszövegét számos, eddig jórészt ismeretlen levéltári terv és rajz reprodukciója, a tárgyalt emlékeket részletesen bemutató archív és modern fotó illusztrálja, illetve nagyrészt kiadatlan levéltári dokumentumokból szerkesztett forrásválogatás egészíti ki. Arra törekedtünk, hogy olyan kötetet hozzunk létre, amelyet a témában járatlan, de érdeklődő olvasó is szívesen a kezébe vesz és haszonnal forgat."

A tartalomjegyzék és az előszó ide kattintva letölthető.

A kötet megvásárolható a Szent Atanáz Boltban (Nyíregyháza, Bethlen G. u. 5.) vagy megrendelhető a Tanulmányi Osztályon (atanaz@atanaz.hu).

Ára: 6000 Ft

Könyvajánló: A Munkácsi Egyházmegye 1848/49-ben. Tanulmányok és kronológia

Collectanea Athanasiana I. Studia alsorozatának hetedik köteteként jelent meg Molnár Ferenc "A Munkácsi Egyházmegye 1848/49-ben. Tanulmányok és kronológia"című műve.

Idézet a szerző előszavából: 

"A munkácsi püspökség történetének szakszerűbb ismertetéséhez mindenképpen szükség van új források felkutatására. Az ehhez vezető út egyik lehetséges állomása az egyházmegye történeti kronológiájának összeállítása. Jelen munkával e feladatra vállalkoztam.
A kronológiai adatok közlése előtt kísérletet teszek a munkácsi püspökség és a térségben élő görögkatolikusok szerepének bemutatására. E vállalkozást több olyan esettanulmány segítségével végzem el, amelyek reményeim szerint hozzájárulnak a püspökség 1848–1849. évi történetének mélyebb megértéséhez."

A kötetben való tájékozódást név- és helymutató, valamint térképek (a Munkácsi Egyházmegye parókiái és filiái 1847-ben) is segítik.

A tartalomjegyzék és az előszó ide kattintva letölthető.

 A kötet megvásárolható a Szent Atanáz Boltban (Nyíregyháza, Bethlen G. u. 5.) vagy megrendelhető a Tanulmányi Osztályon (atanaz@atanaz.hu).

Ára: 2700 Ft

Könyvajánló: Az 1741. évi görögkatolikus javadalom-összeírás

Véghseő Tamás - Terdik Szilveszter - Simon Katalin: Források a magyarországi görögkatolikus parókiák történetéhez. Az egri egyházmegye területén szolgáló görögkatolikus papok 1741. évi javadalom-összeírása

Nyíregyháza: Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskola, 576 p., (Collectanea Athanasiana II. Textus/Fontes; 5.), 2014.

A kötet az Esztergomi Prímási Levéltárban őrzött, a Connotio Proventuum Annuorum Venerabilis Cleri Graeci Ritus Unitorum Presbyterorum Anni 1741 Dioecesis Agriensis címet viselő javadalom-összeírás teljes szövegű átiratát tartalmazza. Az összeírás mintegy félezer, az egri püspök joghatósága alatt álló, Ung, Abaúj, Sáros, Zemplén, Szatmár, Ugocsa és Bereg vármegyei görögkatolikus parókia fontosabb adatait és jövedelmi viszonyait részletezi. Adatmezői a következőképpen épülnek fel. A parókia nevének megadása után következnek a parókus nevére (esetlegesen a leányegyházakra), a templom szerkezetére (kő vagy fatemplom), állapotára, felszereltségére, javadalmára vonatkozó információk. Ezt követi a parókia-épület jellemzése, majd a parókus jövedelemforrásainak és stoláris bevételeinek részletes bemutatása. A leírást a kegyúr és a tanító megnevezése, illetve az ez utóbbi javadalmazására vonatkozó adatok zárják.
A latin nyelvű forrás értelmezését latin-magyar szószedet segíti. Az egyes települések földrajzi beazonosítása, illetve későbbi összeírások névalakjaival való megfeleltetése a lábjegyzetekben megtalálható. A kötet végén személy- és helynévmutató segíti a tájékozódást.
 

A forrásgyűjtemény kiadását az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok K 108780 számú, Görögkatolikus egyház- és művészettörténeti források feldolgozása és közreadása, adattárak (történeti névtár és sematizmus) kiadása, digitalizált adatbázisok készítése (18–20. század) című kutatási projektje tette lehetővé.

A kötet megrendelhető a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola Tanulmányi Osztályán (atanaz@atanaz.hu) vagy megvásárolható a nyíregyházi Szent Atanáz Boltban (Bethlen G. u. 5.).

Ára: 3000 Ft

Könyvajánló: Forrásgyűjtemény a magyar görögkatolikusok történetéhez

A Collectanea Athanasiana sorozat legújabb köteteként megjelent:

Véghseő Tamás - Katkó Márton Áron: Források a magyar görögkatolikusok történetéhez. 1. kötet: 1778-1905, Nyíregyháza 2014. (Collectanea Athanasiana II. Textus/Fontes, 4/1.), 608 oldal.

Magyarország 19-20. századi egyháztörténelmének sajátos és kevésbé ismert területe a magyar identitású görögkatolikusok mozgalma a magyar nyelv liturgikus használatának engedélyezéséért és egy magyar jellegű bizánci szertartású katolikus egyházmegye felállításáért.

Jelen kiadvány egy többkötetes forrásgyűjtemény első köteteként a magyar görögkatolikusok mozgalmának 1905-ig tartó szakaszát öleli fel. Hazai és külföldi levéltárak – döntő többségében eddig kiadatlan – iratai mellett korabeli újságok tudósításaiból, publicisztikájából, illetve országgyűlési jegyzőkönyvekből válogattunk forrásokat, melyek megítélésünk szerint jól illusztrálják a magyar görögkatolikusok mozgalmát. 
A válogatás során arra törekedtünk, hogy a mozgalom minden jelentős hivatalos dokumentuma (felterjesztések, határozatok) – lehetőleg az eredeti levéltári példányokból készült átírással – bekerüljön a kötetbe. A levéltári források legfontosabb lelőhelyei: a Rendkívüli Egyházi Ügyek Kongregációjának levéltára a Vatikáni Titkos Levéltárban, a miniszterelnökség levéltára a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában, a prímási szék – úgy is mint illetékes metropolitai szék – levéltára az Esztergomi Prímási Levéltárban, a Hajdúdorogi Külhelynökség gyűjteménye a Görögkatolikus Püspöki Levéltárban, illetve a Munkácsi Egyházmegye irattára a Kárpátaljai Területi Állami Levéltárban. 
A dokumentumok előtt tanulmány vázolja az eseménysort. Az idegen nyelvű források előtt rövid regeszta segíti az irat értelmezését. A forrásokban szereplő személyek fontosabb életrajzi adatait a kötet végén gyűjtöttük össze. Szintén a kötet végén névmutató segíti a tájékozódást.

A forrásgyűjtemény kiadását az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok K 108780 számú, Görögkatolikus egyház- és művészettörténeti források feldolgozása és közreadása, adattárak (történeti névtár és sematizmus) kiadása, digitalizált adatbázisok készítése (18–20. század) című kutatási projektje tette lehetővé.

A kötet tartalomjegyzéke ide kattintva letölthető.

A kötet megrendelhető a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola Tanulmányi Osztályán (atanaz@atanaz.hu) vagy megvásárolható a nyíregyházi Szent Atanáz Boltban (Bethlen G. u. 5.).

Ára: 3000 Ft

Könyvajánló: Tanulmánykötet Bacsinszky András munkácsi püspökről

Collectanea Athanasiana sorozat Studia alsorozatának hatodik köteteként jelent meg a Bacsinszky András munkácsi püspök című tanulmánykötet. A hazai és külföldi szerzők a Munkácsi Egyházmegye nagy főpásztorának életét és munkásságát, valamint korának fontosabb eseményeit mutatják be tizenhárom tanulmányban. A kötet két egyházművészeti vonatkozású tanulmányához színes képmelléklet kapcsolódik.

A kötet tartalma:

Spannenberger Norbert: Felvilágosult abszolutizmus, tolerancia és paritás. Egyház- és valláspolitika a 18. századi Habsburg Birodalomban 
Véghseő Tamás: Bacsinszky András püspök tanulmányai Ungváron és Nagyszombatban
Janka György: Bacsinszky András hajdúdorogi évei
Bendász Dániel: Bacsinszky András és a Munkácsi Egyházmegye kánoni felállítása
Baán István: Bacsinszky András munkácsi püspökké való kinevezése
S.E.R. Cyril Vasil’: Bacsinszky András püspök személye – püspöksége alatt kiadott – kánoni rendelkezéseinek fényében 

Forgó András: Adalékok Bacsinszky András püspöki tevékenységének eszmei hátteréhez
S.E.R. Milan Lach SJ: Joannicius Basilovits protoigumen, a Munkácsi Egyházmegye bazilita növendékeinek nevelője a 18–19. század fordulóján
Kocsis Mihály: Két, ruszinok számára nyomtatásban megjelent mű (az ún. Bacsinszky-biblia
és a Kutka-féle katekizmus) és a legújabb kutatások

Vojtech Bohač: Ószláv nyelvű könyvek Bacsinszky püspök korából
Nyirán János: Magyar nyelvű liturgiafordítás Bacsinszky püspök korában
Puskás Bernadett: Bacsinszky András püspöki reprezentációjának emlékei 
Terdik Szilveszter: Az egykori jezsuita templom székesegyházzá alakítása Ungváron, Bacsinszky András püspök (1773–1809) idejében
Képmellékletek
 

A kötet megrendelhető a Tanulmányi Osztályon (42/597-600) atanaz@atanaz.hu) és megvásárolható a Szent Atanáz Boltban (Nyíregyháza, Bethlen G. u. 5.). Ára: 3000 Ft

 

Oldalak

Subscribe to Byzantinohungarica - Görög Katolikus Örökség RSS