Köszöntő

Lectori salutem!

Üdvözöljük a byzantinohungarica.hu-n!

Honlapunknak az a célja, hogy ismereteket közöljön a történelmi Magyarország területén létrejött bizánci szertartású (görög) katolikus egyházak történelméről és egyházi kultúrájáról.

Megpróbáljuk összegyűjteni, rendszerezni és (ha lehetséges, digitalizált formában) közkinccsé tenni az elmúlt évszázadokban/évtizedekben e témában született írásokat és a napjainkban is folyó kutatások eredményeit. Szeretnénk bibliográfiákat és adattárakat, illetve audiovizuális gyűjteményeket is összeállítani.

A tartalmak feltöltése folyamatos, érdemes újra és újra visszatérni.

Amennyiben olyan kép- vagy hanganyaggal rendelkezik, melyet szívesen megosztana másokkal ezen a felületen, vegye fel velünk a kapcsolatot: v.tamas71@gmail.com vagy használhatja a honlap kapcsolatfelvételi űrlapját is.

Reméljük, hogy  honlapunk segítséget nyújt Önnek is a görögkatolikus örökség megismerésében.

Eredményes böngészést kíván

 

a Görögkatolikus Örökség Kutatócsoport

 

Follow me on Academia.edu

Könyvajánló: Megjelent a Görögkatolikus papok történeti névtára

A Collectanea Athanasiana sorozat újabb köteteként jelent meg a Görögkatolikus papok történeti névtára című kiadvány, mely a Hajdúdorogi Egyházmegyében és a Miskolci Apostoli Exarchátusban szolgált, 1850 és 1950 között szentelt papok adatait tartalmazza.

A szentelési sorrendben közölt 465 papi életrajz egységes adatszerkezet szerint épül fel, ami további összehasonlító elemzéseket is lehetővé tesz. A biogrammok jelentős részét 271 papról, illetve 114 papnéról készült fotó egészíti ki.

A kötet kapható és megrendelhető a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskolán (Nyíregyháza, Bethlen G. u. 13-19., atanaz@atanaz.hu, 42/597-600). Kereskedelmi forgalmazója a Szent Atanáz Bolt (Nyíregyháza, Bethlen G. u. 5.).

Ára: 3000 Ft  

Véghseő Tamás: Görögkatolikus papok történeti névtára. 1. kötet: A Hajdúdorogi Egyházmegye és a Miskolci Apostoli Exarchátus 1850 és 1950 között szentelt papjai, Nyíregyháza 2015. Collectanea Athanasiana, V. Varia I/1. ISBN 978-615-5073-32-8

„Nagyobb szeretete senkinek sincs annál, mint ha valaki életét adja barátaiért” (Jn 15,13)

Ma ezer éve, 1015. július 24-én gyilkolták meg Magyar Szent Györgyöt (Georgij Ugrin), aki idősebb testvéreivel, Szent Mózessel és Szent Efrémmel Borisz fejedelem szolgálatában állt.

A Borisz és Gleb történetét elbeszélő források tanúsága szerint György tudatosan vállalta a halált ura, Borisz oldalán, amikor úgy döntött, hogy nem menekül el a trónbitorló Szvjatopolk – Borisz és Gleb féltestvére – bérgyilkosai elől. A legenda szerint július 24-én Borisz és György a vasárnapi reggeli istentisztelet végezték az Alta folyó mentén felállított sátrukban, amikor Szvjatopolk emberei rájuk törtek. A súlyosan megsebesített fejedelmet György saját testével védelmezte, miközben így kiáltott: „Nem hagylak el, drága uram! Ahol tested virága elhervad, én is ott végzem be életemet!”

A gyilkosok levágták György fejét, s a testétől olyan messzire hajították, hogy azt a temetést végző szolgák nem is találták meg. Később a helyszínre érkező testvére, Szent Efrém találta meg György fejét és vitte magával a Szent Borisz és Gleb tiszteletére általa alapított kolostorba. Saját szerzetesi cellájában őrizte, s végakaratának megfelelően halála után (1053) az ő koporsójában helyezték el. Amikor Szent Efrém sírját 1572-ben felnyitották, György fejét is romlatlan állapotban találták. A bolsevik hatalomátvétel után a sírt ismét megbolygatták, s ekkor az ereklyék eltűntek.

 

(Forrás: Valerij Lepahin: Georgij Ugrin, azaz Magyar György, az alig ismert szent, Aetas 1998/1, 72-78.)

Turzán József görögkatolikus főesperes új síremléke

2015. április 11-én szűk családi körben került sor Turzán József (1895-1953) főesperes új síremlékének megáldására a nyíregyházi Északi Temető Papi Parcellájában. A szertartást Turzán József két pap-unokája, Makláry Ákos budai parókus és Véghseő Tamás főiskolai rektor végezték.

Az 1953-ban elhunyt lelkipásztor hamvait a temető V. parcellájából 2015. januárjában szállíttatta át a család a papi parcellába.
Turzán Józsefre a családon kívül ma már csak a legidősebbek emlékeznek. Sok-sok paptestvéréhez hasonlóan az ő emléke is feledésbe merül a görögkatolikus egyházban.


Az 1912-en alapított Hajdúdorogi Egyházmegye első papnövendékei között került az ungvári szemináriumba. Kurzustársaival - Bába Miklóssal, Bodnár Bélával, Szemerszky Jánossal, Sztankay Andrással, Mitró Jánossal, Ruttkay Miklóssal - itt kötött életreszóló barátságot. Tanulmányai végeztével házasságot kötött Kutka Ilonával, Kutka Izidor timári parókus lányával. Isten tíz gyermekkel áldotta meg házasságukat.


Szolgált Biriben, Hodászon, Ópályiban és Penészleken. 1938-tól a Nyíri Esperesi Kerület esperese, 1948-ban Dudás Miklós megyéspüspök szatmári főesperessé nevezte ki. A főesperesi hivatalt azonban csak három évig tölthette be: a kommunista rendszerrel szembehelyezkedő, s ezért számos zaklatást és verést elszenvedő, de megalkuvást nem ismerő papot a hatóságok nyomására a főpásztor 1951-ben hivatalából felmenteni kényszerült. Egyúttal Ópályiból Penészlekre helyezte. 

A súlyos betegségektől szenvedő áldozópap egészségi állapotát a zaklatások tovább súlyosbították. Mindössze 58 éves volt, mikor 1953 áprilisában elhunyt.

Temetése a nyíregyházi belvárosi templomból történt. A temetési szertartást követően a gyászolók hosszú menetben kísérték a temetőbe. Ő volt az utolsó, akit így kísérhettek utolsó útjára. A temetést követően a kommunista hatóságok betiltották az egész városon átvonuló papi gyászmeneteket.
Hatvankét évvel halála után a család új sírmemléket állított Turzán József főesperes emlékére a papi parcellába átszállított hamvai felett.

Könyvajánló

Források a magyarországi görögkatolikus parókiák történetéhez. Az 1747. évi javadalom-összeírás, közreadják: Véghseő Tamás és Terdik Szilveszter (Collectanea Athanasiana II. Textus/Fontes vol. 6.), Nyíregyháza, 2015.

A magyarországi görögkatolikus parókiák 18. századi állapotát és jövedelmi viszonyait feltáró forráskiadvány-sorozatunk újabb kötete az 1747-ben Olsavszky Mihály Mánuel munkácsi püspök (1747–1763) által végrehajtott, kilenc vármegyére kiterjedő javadalom-összeírás adatait tartalmazza.

A latin nyelvű forrás értelmezését latin-magyar szószedet segíti. Az egyes települések földrajzi beazonosítása, illetve későbbi összeírások névalakjaival való megfeleltetése a lábjegyzetekben megtalálható. A kötet végén személy- és helynévmutató segíti a tájékozódást.
A forrásgyűjtemény kiadását az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok K 108780 számú, Görögkatolikus egyház- és művészettörténeti források feldolgozása és közreadása, adattárak (történeti névtár és sematizmus) kiadása, digitalizált adatbázisok készítése (18–20. század) című kutatási projektje tette lehetővé.

A kötet megrendelhető a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola Tanulmányi Osztályán (atanaz@atanaz.hu) vagy megvásárolható a nyíregyházi Szent Atanáz Boltban (Bethlen G. u. 5.).

Ára: 3000 Ft

 

Könyvbemutató

 

 Vukoszávlyev Zorán építész (BME)

„Szerb ortodox templomépítészet Magyarországon”

című könyvét Terdik Szilveszter művészettörténész, az Iparművészeti Múzeum munkatársa mutatja be.

A könyvbemutatón részt vesz Dujmov Milán kántor.

Időpont: 2014. november 25. (kedd) 17:00 óra

Helyszín: Iparművészeti Múzeum - könyvtár (Budapest IX. ker., Üllői út 33-37. I. em.)

A könyvet a TERC Kiadó és a Szerb Intézet jelentette meg közösen.

Támogatók: EMMI, NKA és a magyarországi szerb közösség.

 

A könyvbemutatót szervezte a Szerb Intézet, a Budapesti Szerb Kulturális Klub, együttműködve az Iparművészeti Múzeummal.

 

 

Könyvajánló: Terdik Szilveszter új könyve

A Collectanea Athanasiana VI. Ars Sacra byzantino-carpathiensis alsorozatának első köteteként jelent meg Terdik Szilveszter "Görögkatolikus püspöki központok Magyarországon a 18. században. Művészet és reprezentáció" című műve.

"A történeti Magyarország és Erdély területén a 17. század közepétől a következő század elejéig tartott az egyházi uniók kora, amikor a hazai ortodox közösségek jelentős hányada elfogadta a római katolikus egyházzal fölkínált egységet. Az unióra lépő közösségek garanciát kaptak arra, hogy bizánci hagyományú liturgiájukat és egyházi szokásaikat változatlanul megőrizhetik, csupán négy katolikus hittételt kellett egyértelműen elfogadniuk. A hitbéli egység mellett fölkínáltak egy másik, a papság társadalmi helyzetének javítását célzó változást is, amikor az uralkodó a katolikus klérust megillető jogokat ígért számukra. Mégis, a belpolitikai nehézségek, a háborúk, a papságnak szánt kiváltságokkal szemben mutatkozó ellenállás hosszú évtizedekig gátolták az unió megerősödését. Az új klérus helyzete a katolikus egyházon belül is másképp alakult, ugyanis a latin főpapság a „ görög” partnert fokozatosan teljesen alárendelt helyzetűnek tekintette. A 18. század jelentős hányada így azzal telt, hogy az unitus püspökök megpróbáltak helyzetükön javítani. Küzdelmük az uralkodói támogatásnak köszönhetően lassan sikerrel járt, megalapították a görögkatolikus egyházmegyéket, amelyek működését csak királyi birtok-, illetve pénzadományok tudták biztosítani. Ez a folyamat több egyházmegyében székhelyváltással is járt (Munkácsról Ungvárra, Fogarasról Balázsfalvára költöztek). Az új székhelyeken nagyszabású építkezésekbe fogtak, jelentős udvari támogatással. Új székesegyházak, püspöki székházak, szemináriumok épültek, amelyeken egyszerre érvényesülnek a közösségek önazonosságához tartozó, bizánci hagyományokat őrző művészetnek, illetve a korszak uralkodó stílusának, a barokknak jellemzői. A könyv ezt az izgalmas, kevésbé kutatott emlékanyagot mutatja be. A kötet főszövegét számos, eddig jórészt ismeretlen levéltári terv és rajz reprodukciója, a tárgyalt emlékeket részletesen bemutató archív és modern fotó illusztrálja, illetve nagyrészt kiadatlan levéltári dokumentumokból szerkesztett forrásválogatás egészíti ki. Arra törekedtünk, hogy olyan kötetet hozzunk létre, amelyet a témában járatlan, de érdeklődő olvasó is szívesen a kezébe vesz és haszonnal forgat."

A tartalomjegyzék és az előszó ide kattintva letölthető.

A kötet megvásárolható a Szent Atanáz Boltban (Nyíregyháza, Bethlen G. u. 5.) vagy megrendelhető a Tanulmányi Osztályon (atanaz@atanaz.hu).

Ára: 6000 Ft

Könyvajánló: A Munkácsi Egyházmegye 1848/49-ben. Tanulmányok és kronológia

Collectanea Athanasiana I. Studia alsorozatának hetedik köteteként jelent meg Molnár Ferenc "A Munkácsi Egyházmegye 1848/49-ben. Tanulmányok és kronológia"című műve.

Idézet a szerző előszavából: 

"A munkácsi püspökség történetének szakszerűbb ismertetéséhez mindenképpen szükség van új források felkutatására. Az ehhez vezető út egyik lehetséges állomása az egyházmegye történeti kronológiájának összeállítása. Jelen munkával e feladatra vállalkoztam.
A kronológiai adatok közlése előtt kísérletet teszek a munkácsi püspökség és a térségben élő görögkatolikusok szerepének bemutatására. E vállalkozást több olyan esettanulmány segítségével végzem el, amelyek reményeim szerint hozzájárulnak a püspökség 1848–1849. évi történetének mélyebb megértéséhez."

A kötetben való tájékozódást név- és helymutató, valamint térképek (a Munkácsi Egyházmegye parókiái és filiái 1847-ben) is segítik.

A tartalomjegyzék és az előszó ide kattintva letölthető.

 A kötet megvásárolható a Szent Atanáz Boltban (Nyíregyháza, Bethlen G. u. 5.) vagy megrendelhető a Tanulmányi Osztályon (atanaz@atanaz.hu).

Ára: 2700 Ft

Könyvajánló: Az 1741. évi görögkatolikus javadalom-összeírás

Véghseő Tamás - Terdik Szilveszter - Simon Katalin: Források a magyarországi görögkatolikus parókiák történetéhez. Az egri egyházmegye területén szolgáló görögkatolikus papok 1741. évi javadalom-összeírása

Nyíregyháza: Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskola, 576 p., (Collectanea Athanasiana II. Textus/Fontes; 5.), 2014.

A kötet az Esztergomi Prímási Levéltárban őrzött, a Connotio Proventuum Annuorum Venerabilis Cleri Graeci Ritus Unitorum Presbyterorum Anni 1741 Dioecesis Agriensis címet viselő javadalom-összeírás teljes szövegű átiratát tartalmazza. Az összeírás mintegy félezer, az egri püspök joghatósága alatt álló, Ung, Abaúj, Sáros, Zemplén, Szatmár, Ugocsa és Bereg vármegyei görögkatolikus parókia fontosabb adatait és jövedelmi viszonyait részletezi. Adatmezői a következőképpen épülnek fel. A parókia nevének megadása után következnek a parókus nevére (esetlegesen a leányegyházakra), a templom szerkezetére (kő vagy fatemplom), állapotára, felszereltségére, javadalmára vonatkozó információk. Ezt követi a parókia-épület jellemzése, majd a parókus jövedelemforrásainak és stoláris bevételeinek részletes bemutatása. A leírást a kegyúr és a tanító megnevezése, illetve az ez utóbbi javadalmazására vonatkozó adatok zárják.
A latin nyelvű forrás értelmezését latin-magyar szószedet segíti. Az egyes települések földrajzi beazonosítása, illetve későbbi összeírások névalakjaival való megfeleltetése a lábjegyzetekben megtalálható. A kötet végén személy- és helynévmutató segíti a tájékozódást.
 

A forrásgyűjtemény kiadását az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok K 108780 számú, Görögkatolikus egyház- és művészettörténeti források feldolgozása és közreadása, adattárak (történeti névtár és sematizmus) kiadása, digitalizált adatbázisok készítése (18–20. század) című kutatási projektje tette lehetővé.

A kötet megrendelhető a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola Tanulmányi Osztályán (atanaz@atanaz.hu) vagy megvásárolható a nyíregyházi Szent Atanáz Boltban (Bethlen G. u. 5.).

Ára: 3000 Ft

Könyvajánló: Forrásgyűjtemény a magyar görögkatolikusok történetéhez

A Collectanea Athanasiana sorozat legújabb köteteként megjelent:

Véghseő Tamás - Katkó Márton Áron: Források a magyar görögkatolikusok történetéhez. 1. kötet: 1778-1905, Nyíregyháza 2014. (Collectanea Athanasiana II. Textus/Fontes, 4/1.), 608 oldal.

Magyarország 19-20. századi egyháztörténelmének sajátos és kevésbé ismert területe a magyar identitású görögkatolikusok mozgalma a magyar nyelv liturgikus használatának engedélyezéséért és egy magyar jellegű bizánci szertartású katolikus egyházmegye felállításáért.

Jelen kiadvány egy többkötetes forrásgyűjtemény első köteteként a magyar görögkatolikusok mozgalmának 1905-ig tartó szakaszát öleli fel. Hazai és külföldi levéltárak – döntő többségében eddig kiadatlan – iratai mellett korabeli újságok tudósításaiból, publicisztikájából, illetve országgyűlési jegyzőkönyvekből válogattunk forrásokat, melyek megítélésünk szerint jól illusztrálják a magyar görögkatolikusok mozgalmát. 
A válogatás során arra törekedtünk, hogy a mozgalom minden jelentős hivatalos dokumentuma (felterjesztések, határozatok) – lehetőleg az eredeti levéltári példányokból készült átírással – bekerüljön a kötetbe. A levéltári források legfontosabb lelőhelyei: a Rendkívüli Egyházi Ügyek Kongregációjának levéltára a Vatikáni Titkos Levéltárban, a miniszterelnökség levéltára a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában, a prímási szék – úgy is mint illetékes metropolitai szék – levéltára az Esztergomi Prímási Levéltárban, a Hajdúdorogi Külhelynökség gyűjteménye a Görögkatolikus Püspöki Levéltárban, illetve a Munkácsi Egyházmegye irattára a Kárpátaljai Területi Állami Levéltárban. 
A dokumentumok előtt tanulmány vázolja az eseménysort. Az idegen nyelvű források előtt rövid regeszta segíti az irat értelmezését. A forrásokban szereplő személyek fontosabb életrajzi adatait a kötet végén gyűjtöttük össze. Szintén a kötet végén névmutató segíti a tájékozódást.

A forrásgyűjtemény kiadását az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok K 108780 számú, Görögkatolikus egyház- és művészettörténeti források feldolgozása és közreadása, adattárak (történeti névtár és sematizmus) kiadása, digitalizált adatbázisok készítése (18–20. század) című kutatási projektje tette lehetővé.

A kötet tartalomjegyzéke ide kattintva letölthető.

A kötet megrendelhető a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola Tanulmányi Osztályán (atanaz@atanaz.hu) vagy megvásárolható a nyíregyházi Szent Atanáz Boltban (Bethlen G. u. 5.).

Ára: 3000 Ft

Könyvajánló: Tanulmánykötet Bacsinszky András munkácsi püspökről

Collectanea Athanasiana sorozat Studia alsorozatának hatodik köteteként jelent meg a Bacsinszky András munkácsi püspök című tanulmánykötet. A hazai és külföldi szerzők a Munkácsi Egyházmegye nagy főpásztorának életét és munkásságát, valamint korának fontosabb eseményeit mutatják be tizenhárom tanulmányban. A kötet két egyházművészeti vonatkozású tanulmányához színes képmelléklet kapcsolódik.

A kötet tartalma:

Spannenberger Norbert: Felvilágosult abszolutizmus, tolerancia és paritás. Egyház- és valláspolitika a 18. századi Habsburg Birodalomban 
Véghseő Tamás: Bacsinszky András püspök tanulmányai Ungváron és Nagyszombatban
Janka György: Bacsinszky András hajdúdorogi évei
Bendász Dániel: Bacsinszky András és a Munkácsi Egyházmegye kánoni felállítása
Baán István: Bacsinszky András munkácsi püspökké való kinevezése
S.E.R. Cyril Vasil’: Bacsinszky András püspök személye – püspöksége alatt kiadott – kánoni rendelkezéseinek fényében 

Forgó András: Adalékok Bacsinszky András püspöki tevékenységének eszmei hátteréhez
S.E.R. Milan Lach SJ: Joannicius Basilovits protoigumen, a Munkácsi Egyházmegye bazilita növendékeinek nevelője a 18–19. század fordulóján
Kocsis Mihály: Két, ruszinok számára nyomtatásban megjelent mű (az ún. Bacsinszky-biblia
és a Kutka-féle katekizmus) és a legújabb kutatások

Vojtech Bohač: Ószláv nyelvű könyvek Bacsinszky püspök korából
Nyirán János: Magyar nyelvű liturgiafordítás Bacsinszky püspök korában
Puskás Bernadett: Bacsinszky András püspöki reprezentációjának emlékei 
Terdik Szilveszter: Az egykori jezsuita templom székesegyházzá alakítása Ungváron, Bacsinszky András püspök (1773–1809) idejében
Képmellékletek
 

A kötet megrendelhető a Tanulmányi Osztályon (42/597-600) atanaz@atanaz.hu) és megvásárolható a Szent Atanáz Boltban (Nyíregyháza, Bethlen G. u. 5.). Ára: 3000 Ft

 

Görögkatolikus templomok építészeti felmérési rajzai

Válogatás az OTKA 78739. sz. kutatási projekt keretében készült templomfelmérési rajzokból

2009-2011 között a Görögkatolikus Örökség Kutatócsoport megbízásából Csajbók Csaba építészmérnök és csapata tizenhat görögkatolikus templom teljes építészeti felmérését végezte el. Az értékmentés és dokumentálás mellett az elkészült felmérési rajzok több esetben már a felújítási munkálatok során is hasznosultak. 

Az egyes templomokhoz tartozó galériát az egyházközség nevére kattintva tekintheti meg.

AbodBaskóGadnaSzerencs
Abaújszántó BodrogkeresztúrGaradnaTimár
AranyosapátiBodrogolasziKányVégardó
BalsaÉrpatakNyírgyulajVencsellő

Szabó Jenő beszédei és írásai digitalizálva

A magyar görögkatolikusok mozgalmának kiemelkedő alakja, Szabó Jenő 1913-ban Sztripszky Hiador közreműködésével sajtó alá rendezte beszédeit és cikkeit. A görög-katholikus magyarság utolsó kálvária-útja, 1896-1912 címmel megjelent kötet ma már nehezen elérhető, ezért honlapunkon digitalizálva közzétesszük a kötet tartalmát.  A gyűjtőoldal ide kattintva érhető el.

A digitalizálást az OTKA K108780 sz. kutatási projekt keretében végeztük el.

A debreceni bombamerénylet 100. évfordulója

1914. február 23-án, délelőtt 10 óra után néhány perccel hatalmas robbanás rázta meg a Hajdúdorogi Egyházmegye ideiglenes debreceni központjának épületét. Ahogyan az hamarosan bizonyossá vált, a pusztítást egy postai küldeménynek álcázott pokolgép okozta, melynek feladói Miklósy István hajdúdorogi püspök életére törtek. A bombamerényletnek Miklósy püspök három közvetlen munkatársa, Jaczkovics Mihály helynök, Slepkovszky János titkár és Csatth Sándor ügyvéd esett áldozatul. A püspöki hivatal munkatársai közül többen súlyos sérüléseket szenvedtek.

A debreceni bombamerénylet magyar görögkatolikus közösségünk legnagyobb tragédiája. A gyilkos indulat, az értelmetlen pusztítás és az ellentétek szításának szándéka, mely a merénylet hátterében állt, ma is borzongással és szomorúsággal tölti el szívünket. Magyar nyelvünk a pusztító, gyilkos szerkezeteket "pokolgépnek" nevezi, ami minden további magyarázatnál szemléletesebben mutatja meg, valójában kitől érkezik a megosztás, a pusztítás, a gyilkolás szándéka mindazok szívébe, akik ilyen eszközöket készítenek vagy készíttetnek.

A debreceni bombamerénylet 100. évfordulóján szeretettel és imádságban emlékezünk meg az áldozatokról. Templomainkban a vasárnapi Szent Liturgiákon mondjunk az elhunytakért könyörgéseket, végezzünk pannachidát, szólaltassuk meg a harangokat! 

Az eltelt száz év időben elválaszt, az emlékezés és az imádság szeretetköteléke viszont összeköt minket: egyházunkban a merénylet áldozatainak emléke örök!

Görögkatolikus papok történeti névtára - helyzetjelentés

A tervek szerint 2014 júliusában jelenik meg a Görögkatolikus papok történeti névtára című kiadvány. A névtár összeállítása a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskolán működő "Görögkatolikus Örökség" Kutatócsoport tudományos projektjének (OTKA K108780) részeként zajlik.

 

A névtár tartalmazza a Hajdúdorogi Egyházmegyében (alapítva 1912-ben) és a Miskolci Apostoli Exarchátusban (alapítva 1924-ben) szolgált és jelenleg is szolgáló görögkatolikus papok adatait. A kiadvány első részében az elhunyt papok (508), míg a második részében a még aktív, illetve nyugállományban lévő papok (269) adatai kapnak helyet. Ezt a fajta felosztást a kiadvány jellege indokolja. Célunk ugyanis az, hogy az egységes elvek szerint rendszerezett adatok alkalmasak legyenek összehasonlító elemzések, statisztikák összeállítására (pl. származási és képzési helyek, fokozatszerzések, szolgálati helyek száma, névváltoztatások, szolgálati idő átlagos hossza, gyermekek száma, stb.). Ezek a statisztikák és elemzések a kiadvány bevezető tanulmányában is helyet kapnak.  

 

A biogrammok az alábbi adatokból épülnek fel:

[Születés év/hó/nap]

[Születés helye (település)]

[Teológiai tanulmányok helye (város)]

[Teológia tanulmányok ideje (év-év)]

[Doktori fokozat megszerzésének helye (intézmény név) ideje(év) szakterülete (teológiai diszciplína)]

[Egyéb felsőfokú diploma (szerzés helye, éve, szakterülete)]

[Papszentelés helye (településnév); ideje (év/hó/nap);szentelő püspök neve, hivatala, inkardináló egyházmegye neve]

[Szolgálati helyek (település, év-év) beosztással(elnevezése)]

[Nyugdíjazás éve]

[Egyházi hivatalok (hivatal elnevezése, év-év)]

[Egyházi kitüntetése (elnevezés, adományozás éve)]

[Állami, önkormányzati és civil kitüntetések (elnevezés,adományozó szerv neve, adományozás éve)]

[Elhalálozás helye, ideje (év/hó/nap), sírhely helye (település,temető elnevezése)]

[Felesége neve és elhalálozási éve, gyermekeik keresztneve és születési éve.]

 

Az adatok elsődleges forrásai a Hajdúdorogi Püspöki Levéltárban őrzött személyi adatlapok, a Hajdúdorogi Egyházmegye és a Miskolci Apostoli Exarchátus körlevelei, illetve a korabeli görögkatolikus sajtó tudósításai. Nagy örömünkre sok adat és/vagy pontosítás érkezett a görögkatolikus papcsaládoktól.

 

Elképzeléseink szerint az elhunyt papok biogrammjai mellett fotót is közlünk. Eddig mintegy 80 papról sikerült portré-fotót beszereznünk, ami 16 százalékos eredmény. Bízunk abban, hogy a kötet zárásáig a papcsaládok és leszármazottak segítségével jelentősen tudjuk növelni a fényképes biogrammok számát.

 

Mintaoldal két papi biogrammal:

 

Könyvajánló

A Balassi Kiadó és a Bizantinológiai Intézeti alapítvány közös kiadásában jelent meg Baán István A XIV-XVI. századi magyar történelem bizánci és kora újkori görög nyelvű forrásai című könyve.

A kötet az 1301 és 1599 közti magyarországi, illetve a Magyarország sorsát érintő eseményekkel foglalkozó forrásokat közli, beleértve többek között a Bizánc bukása után működő történetírók műveinek idevonatkozó részeit is. Ezzel olyan forráscsoport válik megismerhetővé, amely eddig magyarul nem jelent meg. E hézagpótló munka nemcsak a szövegek megbízható fordítását közli, hanem a források értelmezéséhez szükséges bevezetéseket és magyarázatokat, valamint a legfontosabb szakirodalomra való utalásokat is tartalmazza. Ily módon a középkorral foglalkozó egyetemi oktatók, történelem szakos egyetemi hallgatók, középiskolai tanárok, de a történelem iránt érdeklődők számára is betekintés nyílik a magyar–bizánci kapcsolatoknak ebbe a kevésbé közismert, de sok, közérdeklődésre is számot tartó eseményt felölelő korszakába.

http://www.balassikiado.hu/product.php?id_product=1060

Görögkatolikus sajtótermékek honlapunkon

Befejeződött a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola könyvtárában megtalálható 1948 előtti görögkatolikus sajtótermékek digitalizása és feltöltése. A digitalizálást Tóth Norbert végezte, az OTKA K108780. számú kutatási projekt keretében. 

A következő munkaszakasz feladata a hiányzó példányok/évfolyamok digitalizálása és feltöltése. 

A gyűjtőoldal az alábbi linkre kattintva érhető el:

http://byzantinohungarica.hu/node/733

Konferencia-beszámoló

Aki nincs ellenünk, az velünk van? címmel került megrendezésre főiskolánkon a görögkatolikus közelmúlt kutatási lehetőségeiről, feladatairól és problémáiról szóló tudományos konferencia 2013. november 7-én. A rendezvény alaphangját Romzsa Tódor ereklyéjének elhelyezése adta meg a főiskolai kápolna ikonosztázionjának a vértanú püspököt ábrázoló ikonjában. Az ereklyét Kondás Csaba ajándékozta főiskolánknak. Az elhelyezés szertartását Puskás László atya, Romzsa püspök sírjának megtalálója végezte. Az imádságos kezdés után a Szent Péter-teremben kezdetét vette a konferencia. Véghseő Tamás rektor köszöntőjében elmondta, hogy a görögkatolikus közelmúlt kutatása mindezidáig az elhanyagolt és kevés figyelmet kapott kutatási témák közé tartozott. A főiskolán 2013-2017 között tervezett, az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok által is támogatott kutatások egyik kiemelt területe az 1945-1990 közötti időszak görögkatolikus egyháztörténetének feltárása. Ennek a kutatómunkának megkerülhetetlen forráscsoportja az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában őrzött iratok. Ezért a konferencia első előadója Gyarmati György, az ÁBTL főigazgatója volt (Múltfeltárás titkosszolgálati iratokból), aki előadásában rámutatott: az ÁBTL-ben őrzött források nélkül nem lehet megírni a közelmúlt történetét, ugyanakkor azok hitelességével kapcsolatban számos kérdés fogalmazódik meg. Másodikként Gárdonyi Máté egyháztörténész, a Veszprémi Hittudományi Főiskola tanára lépett az előadópulthoz, aki „Üldözött egyház vagy kollaboráns egyház? Katolikusok a Magyar Népköztársaságban” című előadásában a korszak megítélésével kapcsolatos álláspontokat mutatta be. A következő két előadó a két protestáns felekezetben már évek óta zajló tényfeltárás folyamatát és eddigi eredményeit mutatta be. Mind Szabadi István, a Tiszántúli Református Egyházkerületi Levéltár igazgatója (Tényfeltárás a református egyházban), mind pedig Kertész Botond, Evangélikus Országos Múzeum tudományos munkatársa (Sok, vagy kevés - az evangélikus tényfeltárás) kihangsúlyozta, hogy a tényfeltárás folyamata szükségszerűen fájdalmas, amire az érintett közösségnek fel kell készülnie. 
A rövid kávészünet után a történeti konferenciáinkon megszokott forgatókönyv szerint kitekintés történt a határokon túlra. Mivel a régió görögkatolikus egyházainak sorsa – az országhatároktól függetlenül – mindig szorosan összekapcsolódik, ez a kitekintés a tágabb szövegkörnyezet megismerését és az összefüggések feltárását szolgálja. Bohács Béla, Eperjesi Egyetem Görögkatolikus Teológiai Karának tanára „Az Eperjesi egyházmegye felszámolásának előjelei Csehszlovákiában (1946-1950)” című előadásában többször utalt arra a Jelevferij érsekre, aki az akkori Csehszlovákiában a görögkatolikus egyház beolvasztását az ortodoxiába levezényelte és aki a Moszkvából Magyarországra küldött kollégájának, Ivan Kopolovics protoierejnek is jó tanácsokat adott. Bendász Dániel kárpátaljai egyháztörténész („Hitvalló és vértanú papok” című könyvem forrásai) előadását követően joggal fogalmazódott meg a jelenlévőkben az a kérdés, hogy valóban lezárt múlt vizsgálatát végezzük-e, hiszen a jelenkor eseményei gyakran döbbenetes folytonosságot mutatnak a szovjet éra eseményeivel. 
Az ebédszünetet követően Véghseő Tamás rektor megnyitotta a főiskola aulájában felállított „Számon-tartva” című kiállítást, mely Tikovits Ernő gyűjtőmunkája eredményeként a kommunista rendszerben üldözést szenvedett katolikus papok személyes tárgyait mutatja be. Megnyitó beszédében kihangsúlyozta annak fontosságát, hogy a görögkatolikus egyházban is induljon meg az államszocializmus évtizedei alatt üldözést és hátrányt szenvedett papok és papcsaládok történetének összegyűjtése és a közösségi narratívába történő beépítése. 
A délutáni szekciót vezető Gárdonyi Máté Puskás László atyát szólította az előadópulthoz, aki személyes hangvitelű előadásában (A Kárpátaljai 20. századi egyházüldözés kutatása a boldoggá avatási eljárásokban) a Bendász Dániel atyával közösen a KGB-levéltáraiban végzett kutatásairól számolt be. A konferencia utolsó két előadása a magyar görögkatolikusokról az ÁBTL-ben őrzött iratanyagokba nyújtott betekintést. Véghseő Tamás egyháztörténész „Nekünk az a jó, ha nincs köztük egység” című előadásában egy görögkatolikus pap-ügynök sajátos feladatait, beszervezésének körülményeit és párhuzamos életének kialakulását mutatta be. Janka György egyháztörténész, tanszékvezető főiskolai tanár előadásában (Adalékok a közelmúltbeli történelmünkhöz) az 1965-ben a Szent Péter-bazilikában megtartott magyar nyelvű görögkatolikus Szent Liturgia történetéhez szolgáltatott eddig teljesen ismeretlen adatokat az állambiztonsági iratok és ügynökjelentések elemzése révén. A konferencia Orosz Atanáz püspök-exarcha hozzászólásával zárult, aki minden görögkatolikus imádságát kérte, hogy az ebben a kérdésben elindult kutatások egyházunk javát és fejlődését szolgálják.
A konferencián számos kérdés, hozzászólás is elhangzott, ami azt bizonyítja, hogy élénk érdeklődés mutatkozik a téma iránt. Reményeink szerint a források feltárásának előrehaladtával az esetleg még meglévő félelmek is visszaszorulnak, s a közelmúltról indított igényes párbeszéd a magyar görögkatolikusok közösségének megerősödését eredményezi.

Oldalak

Subscribe to Byzantinohungarica - Görög Katolikus Örökség RSS