Bizánci szertartású keresztények kelet és nyugat határán

 

A 2010. szeptember 24-én Pécsett megrendezett "Bizánci szertartású keresztények kelet és nyugat határán" című tanulmányi nap néhány előadását meghallgathatja az előadáscímekre klikkelve.

 

 

Baán István: Bizánci világszemlélet – keleti lelkiség

Kiss Etele: A bizánci kereszténység lenyomata Árpád-kori kultúránkban

Véghseő Tamás: „…mint igaz egyházi ember…” A görög katolikus egyházak létrejötte és fejlődése a 17-18. századi Magyarországon

 

Janka György: Görögkatolikus egyházak Magyarországon a XIX-XX. században

Puskás Bernadett: A görögkatolikus egyház művészete a történelmi Magyarországon

 

 

Terdik Szilveszter: Útkeresés - A görög katolikusok művészete a 19. században

Bubnó Tamás: A magyarországi és a Kárpátok-vidéki görög katolikus dallamok eredete és variánsai

 

A hangfájlok tartalmazzák a hozzászólásokat is.

Felhívás!

 

Mosolygó Sándor és Kutka Erzsébet 1917 körül

Papcsaládok és rokonok segítségét kérjük!

 

 A Hajdúdorogi Egyházmegye Centenáriumi Bizottsága 2012-ben szeretné megjelentetni az egyházmegye és az apostoli kormányzóság papjainak történeti névtárát. A meglévő adataink kiegészítéséhez szeretnénk elhunyt papjaink rokonainak segítségét kérni. Az alábbi adatokat szeretnénk mindenkiről összegyűjteni:

 

1. Név, előnév, tudományos fokozat, legmagasabb egyházi beosztás,

2. Családi adatok: születési dátum és hely, szülők, házastárs, és gyermekek neve

3. Iskolák: középiskola, felsőfokú tanulmányok, posztgraduális képzés, egyéb,

4. Szentelés helye, ideje, állomáshelyek, esetleges kiemelkedő tevékenység

5. Társadalmi és politikai életbe való bekapcsolódás

6. Irodalmi tevékenység (művek, tanulmányok, kéziratok, interjúk)

7. Irodalom: róla szóló publikációk

8. Egyházi és világi kitüntetések

9. Halálozás dátuma, temetés helye

Szívesen fogadnánk családfa másolatokat is, amiket – kellő számú esetén – mellékletben jelentetnénk meg. A beküldött fényképeket digitalizálás után azonnal visszaküldjük. Az adatokat a Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskola címére 4400 Nyíregyháza, Bethlen G. u. 13-19, Dr. Janka György nevére kérjük postai úton, vagy centenarium@gorogkatolikus.hu email címre kérjük.

Könyvajánló

Megjelent a Collectanea Athanasiana sorozat legújabb kötete, melynek címe:

 

 

 

Symbolae. 

A görög katolikus örökségkutatás útjai

 

 A kötet gerincét a 2007-ben Nikolaus Nilles jezsuita tudós halálának 100. évfordulóján rendezett konferencia tanulmányai adják, melyekhez néhány azóta elkészült tanulmány csatlakozott. Mivel a konferencia nemzetközi volt, a kötet tanulmányai párhuzamosan magyarul és valamelyik világnyelven kerültek kiadásra (ez alól csak két tanulmány kivétel).

Az első három tanulmány Nilleshez köthető, a többiek pedig a görög katolikus egyház- és művészettörténet egy-egy kérdését vonják vizsgálat alá. A kötetet egy kánonjogi dolgozat zárja.

A kötet a Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskola tanulmányi osztályán kapható és rendelhető meg (atanaz@atanaz.hu) 2.500 forintos  áron (+ postaköltség megrendelés esetén).

A tanulmánykötet letölthető tartalomjegyzéke: itt

 

A sorozatról és az eddig megjelent kötetekről itt olvashat.

Illés József

Pirigyi István

 

ILLÉS JÓZSEF

 

A magyar jogtudomány kiemelkedő képviselője, Illés József Huszton született 1871. november 10-én. Jogot végzett a budapesti egyetemen, majd külföldön folytatott jogi tanulmányokat.

1896-ban kezdett dolgozni az Igazságügyi Minisztériumban. Életpályája felfelé ívelt: 1902-ben a Magyar Alkotmány és Jogtörténet tanára a pesti egyetemen, 1913-ban ítélőtáblai bíró, 1915-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, 1917-ben professzor a pesti egyetem jogi karán, 1936-ban a MTA rendes tagja. Ővolt az első világi görögkatolikus ember, akit az Akadémia rendes tagjai közé választott.

Időközben sorra jelennek meg tudományos müvei. Ezek közül legfontosabbak: Az újkori alkotmány fejlődés elemei (Bp. 1898.); Bevezetés a magyar jogtörténetébe (Bp. 1910.); A magyar címer története (Bp. 1911.). 1942-ben "Emlékkönyv Illés József működésének 40. évfordulójára" címmel összefoglaló kiadványt jelentettek meg róla a fővárosban. A tudós professzor közéleti ember volt. 1913-1918 között a Nemzeti Munkapárt, 1922-1939. között pedig az Egységespárt országgyűlési képviselője.

Ifjú korától kezdve élete végéig odaadó, tevékeny tagja volt a görögkatolikus egyháznak. Tagja volt a budapesti görögkatolikus egyháztanácsnak, az Országos Bizottság választmányának, részt vett a görögkatolikus magyarok 1900. évi római zarándoklatán. Máriapócson 1921. október 1-én megalakult a Magyar Görögkatolikusok Országos Szövetsége /MAGOSZ/. A szövetség első elnöke Illés József lett. E tisztséget 1928-ig töltötte be, ekkor átadta Gróh Istvánnak: Ő viszont élete végéig megmaradt a szövetség díszelnökének.

Az első világháború után ismételten megfordult Rómában. Többször is fogadta őt XV. Benedek pápa. Rómában tartózkodott akkor is, amikor a pápa meghalt és megválasztották utódát, XI. Pius pápát. Az új pápa közvetlenül a megkoronázása után, 1922. február 15-én már mint a MAGOSZ elnökét fogadta

Illés Józsefet, aki részletesen tájékoztatta Őt éppen úgy, mint elődét a magyar görögkatolikusok helyzetéről.

1922-ben Szabolcsban jelölték országgyűlési képviselőnek. Erről a Görögkatolikus Tudósító c. újság így emlékezett meg: " Felléphetett volna bárhol is, szívesen fogadták volna az ország bármely kerületében, Őt azonban oda vonzotta szíve Szatmár és Szabolcs görögkatolikusaihoz, s mint hittestvér ,hittestvéreinek bizalmát megnyerve óhajt a törvényhozás házába jutni .... megválasztásához nagy érdeke fűződik az egész magyar görögkatolikusságnak.(1922. május 21.) Az európai tekintélyű görögkatolikus jogtudóst 1922. május 28-án meg is választották országgyűlési képviselőnek. A megbízó levelet, a mandátumot, a következő vasárnap vette át a választási kerület székhelyén, Penészleken. Ezt a választási bizottság elnöke már reggel át akarta neki adni, Ő azonban előbb részt vett a nagymisén, és csak azután kerülhetett sor az ünnepségre.

Illés József mélységesen hívő lélek volt. Hitvallását " Krisztus követése a mai korban" című tanulmányában fogalmazta meg. Szerinte az ember számára nincs más út, mint a szent kereszt királyi útja: a kor emberének problémáit Krisztus tanainak megvalósításával kell megoldani. (Görögkatolikus Élet, 1937. január 1.)

Élete végéig figyelemmel kísérte a Görögkatolikus magyarok sorsának alakulását. Hittestvéreinek érdekében az egyházi és állami vezetőknél állandóan közbenjárt. 1944. január 19-én halt meg Budapesten.

 

A Máriapócsi MAGOSZ-naptár cikke Illés Józsefről 1927-ben

 

 

vissza

Oldalak

Subscribe to Byzantinohungarica - Görög Katolikus Örökség RSS