Hodinka Antal

Pirigyi István

 

Dr. HODINKA ANTAL

 

Hodinka Antal személyében a legkiválóbb magyar görögkatolikus történészt tiszteljük. Munkásságával az egész magyar nemzeti történetírást gazdagította.

Az Ung megyei Ladomérban született 1864. január 13-án. A gimnáziumot Máramarosszigeten és Ungváron végezte. Érettségi után teológiára jelentkezett. A teológiát Ungváron és Budapesten tanulmányozta. Ennek befejezésével a kitűnő tehetséggel megáldott Hodinka a budapesti egyetem bölcsészkarán történelmet és szláv nyelvészetet, a bécsi Osztrák Történeti Intézetben oklevéltant és paleográfiát tanult. Itt sajátította el a régi írások olvasásának és értelmezésének a tudományát. 1891-ben bölcsészdoktorrá avatták a budapesti egyetemen.

1892-1906 között Bécsben dolgozott: levéltáros és könyvtáros a bécsi hitbizományi levéltárban, közben 1905-ben, mint a Magyar Tudományos Akadémia ösztöndíjasa félévi szabadságot kap, s Róma levéltáraiban, a pesti Országos Levéltárban, továbbá az esztergomi érsekség és a leleszi konvent levéltáraiban a Munkácsi Egyházmegye történetére vonatkozó okiratokat kutatta fel. 1906-ban hazatért Magyarországra. Ekkor a pozsonyi jogakadémia tanárává nevezték ki. 1912-ben a pozsonyi, 1923-ban a pécsi egyetem rektora volt. 1935-ben nyugdíjba ment, majd a fővárosba telepedett le.

Hodinka Antal széleskörű történetírói munkásságot fejtett ki. Számos történeti tanulmánya jelent meg a Történeti tár, a Magyar könyvszemle c. és más kiadványokban is. Legfontosabb könyvei: A Munkácsi Görögkatolikus Püspökség (Bp. 1909), A munkácsi görög szertartású püspökség okmánytára 1458-1715 (Ungvár, 1911.), Az orosz évkönyvek magyar vonatkozásai (Bp. 1913.), Adalékok az ungvári vár és tartománya és Ungvár történetéhez (Ungvár, 1917.), A kárpátaljai rutének lakóhelye, gazdaságuk és múltjuk (Bp. 1923.). E megjelent könyvei mellett számos munkája kéziratban maradt. Hodinka Antal egész életében szoros kapcsolatban állt görögkatolikus egyházunkkal. A magyar görögkatolikusok 1900-ban Emlékiratot nyújtottak át XIII. Leó pápának a jubileumi szentév alkalmával rendezett zarándoklatuk alkalmával. Ebben a magyar liturgikus nyelv szentesítését kérték, (mint ismeretes, őseink felsőbb egyházi engedély nélkül végezték a szertartásaikat magyar nyelven). Az Emlékirat történeti részét Hodinka Antal szerkesztette.

Az első világháború után megalakult a Magyar Görög Katolikusok Országos Szövetsége, a MAGOSZ. A szövetségi kulturális szakosztálynak Hodinka Antal lett az elnöke, s Ő állította össze annak programját is. A MAGOSZ Miskolcon, 1922. január 10-én rendezett nagygyűlésén ezt így fogalmazta meg: "A MAGOSZ teljes kifejlődésében gondját fogja viselni a görögkatolikus híveknek a bölcsőtől a sírig... Csecsemő napközi otthonok létesítését tervezi, hogy az anyák nyugodtan végezhessék munkájukat... Előmozdítani akarja az iskola utáni nevelést. Gondozni az anyákat, támogatni minden ügyében a görögkatolikus családokat, kórházakat, aggastyán és szegénygondozó intézeteket óhajt létesíteni. A társas érzés fejlesztése végett népünnepélyeket... testvéri látogatásokat tervez." Hodinka Antal e programtervezésben is azt érzékelteti, hogy a görögkatolikusság megerősödését és fejlődését a testvéri összefogás, egymás támogatása biztosítja.

A nagy tudós, Budapesten halt meg 1946. július 15-én.

 

 

 

Hodinka Antal műveinek jegyzéke

Összeállította: Kovács Tiborné, megjelent: Hodinka Antal Emlékkönyv (szerk. Udvari István), Nyíregyháza 1993.

 


Udvari István: Hodinka Antal, a ruszin történelem kutatója (1864-1946)

Megjelent: UDVARI István: Ruszinok a XVIII. században. Történelmi és művelődéstörténeti tanulmányok. Vasvári Pál Társaság Füzetei. 9. Nyíregyháza, 1994.  



Hodinka Antal Intézet a Kárpátaljai II. Rákóczi Ferenc Magyar Főiskolán

 

 

 

vissza