Újhelyi Andor

Újhelyi Andor nekrológja a Máriapócsi MAGOSZ Naptár 1927. évi kiadásában

 

 

Az esztendő múlása a magyar görögkatholikusságnak egyik nagyszerű vezéralakját ragadta ki az élők sorából. Újhelyi Andornak tiszteletet parancsoló s szeretetet sugárzó alakja többé nem jelenik meg a hajdúdorogi székesegyház oltáránál, szava többé nem hangzik az egyházmegye első szószékéről. Hosszas szenvedés után áldozópapságának 46. évében, hajdúdorogi lelkészkedésének 33-ik évében, mint 73 éves aggastyán, visszaadta a szent rendek kenetével Krisztusnak eljegyzett lelkét a Teremtőnek.

November 2-án hajnali 5 órakor jutott özvegységre a dorogi székesegyház s árvaságra tizenkétezer főnyi buzgó görögkatholikus hívő.

Erős hit, törhetetlen akaraterő, kitartó munkásság, mindenkit tisztelni tudó, de senkitől meg nem rettenő egyéniség jellemezte. Csonka-Magyarországnak — de magának az integer Nagymagyarországnak is legnagyobb hitközsége élén állott, s egy életnek minden munkásságát áldozta arra, hogy ezt a hitközséget elsővé tegye az elsők között s méltóvá arra, hogy a hajdúdorogi püspök egykor metropolisának választhassa.

A magyar oltári nyelv szentesítéséért, a hajdúdorogi püspökség megalapításáért s Hajdúdorognak székhellyé való előlépéséért folyt évtizedes küzdelmek az ő egyházközségének történetével vannak összeforrva, s ezt a történetet az ő tettei után írták. A zászlót mindenkor ő hordozta, ő lobogtatta magasan, s nem rajta, hanem az utolsó másfél évtized mostohaságán múlt, ha nem tűzhette ki minden egyes várfokon.

Megilletődött lélekkel állva koporsója mellett, erősen bizakodunk, hogy Isten, ki­nek egyházát híven és teljes odaadással, emberi tekintetekre való figyelem nélkül, csupán az isteni célt követve, szolgálta, a jó es hű szolgák örömére fogja méltatni.

A magyar görögkatholikusság fájó lélekkel teszi ravatalára a hála virágaiból font koszorúját s ravatala mellett is azért imádkozik : adjon a Mindenható a magyar görögkatholikusságnak sok oly szilárd jellemű buzgó papot s tevékeny munkást, mint Újhelyi Andor volt.

Legyen örök emléke s áldott nyugalma!

 


Újhelyi Andor az ungvármegyei Radváncz községben 1854-ben született. 1870- ben áldozópappá szenteltetvén előbb néhány évig segédlelkészként működött, utóbb az ugocsavármegyei Tiszabökény lelkésze lett. Kiváló tehetségei s lelkészi buzgalma 1893- ban a hajdúdorogi lelkészet élére juttatták. Munkássága jutalmául; 1905-ben a munkácsi egyházmegye szentszéki ülnökévé lett, 1914-ben ugyancsak tagja lett az újalapítású hajdúdorogi egyházmegye első szentszékének is.

A székeskáptalan megalakítása után a hajdúdorogi egyházmegye első tiszteletbeli kanonokjai közé emelte őt a legfőbb kegyúr akarata a megyéspüspök előterjesztésére 1917-ben.

Halálát két fián, Újhelyi Sándor dr. és Újhelyi, Andor dr.-on kívül, kik előkelő állásokat töltenek be a közpályákon s a magyar görögkatholikusság mozgalmainak is tevékeny részesei, kiterjedt s igen előkelő rokonság gyászolja. De gyászolja a MAGOSz is, melynek megalakulása óta tevékeny, s mély belátással bíró, széles tapasztalataival hasznos szolgálatokat tevő igazgatósági tagja volt.