Terdik Szilveszter: A pócsi kegykép két erdélyi másolata

Terdik Szilveszter

A pócsi kegykép két erdélyi másolata[fn]Kutatásaimat az NFM-OTKA 78739. sz. projekt támogatja.[/fn]

 

 

Közel húsz évvel ezelőtt Bacsóka Pali bácsi indított cikksorozatot a Szemlében, hogy a máriapócsi kegykép különböző országokban található másolatait bemutassa. Cikksorozat végül nem lett, de néhány érdekes írás megjelent. A most következő szöveggel nem csupán a pócsi kegykép kultuszához kívánok újabb adalékokat nyújtani, amikor két, alig ismert erdélyi másolatát bemutatom, hanem a Görögkatolikus Szemle első szerkesztőjének, a máriapócsi kegyhely boldogemlékű parókusának is tisztelettel adózom.

 

A kerelőszentpáli római katolikus egyházközségből került a Marosvásárhelyi Egyházi Gyűjteménybe az a fogadalmi kép, amely a máriapócsi kegykép másolata. A kép történetét a Szűz ábrázolás alá helyezett, szépen keretezett festett feliratból ismerhetjük meg:

 

„Az midőn 1740dik esztendőben nagy Boldog Aszszony napján mint azon szent Szűznek aláztaos tisztelője az Baktára való házamtul Processióval az Pócsi Templomban lévő Csudálatos Képhez mentem azon végre hogy az Boldogságos Szűz Máriának esedezése által az Kerelő Szent Páli Parochiális Templomnak kálvinistaság kezébül való szabadulását nyerhessem, ugyan azon nap mivel egy Tisztelendő Pater Minorita által Isten kegyelméből reméltesen elvétetett, Szent Áldozás tétetett, annak örökös hálaadó emlékezetésre irattam azon Pócsi csudálatos képnek hasonlatosságára ezen képet az Boldogságos Szent Szűz Máriának legkisebb tisztelő Szolgálója KK.”

 A felirat végén szereplő monogram gróf Károlyi Kára nevét rejti, aki ekkoriban már közel húsz éve az Kerelőszenpálról származó és ott birtokos gróf Haller Gábor özvegye volt. Károlyi Klára  Pócshoz közeli Nyírbaktán ált (ma Baktalórántháza), és innen indult éppen 260 évvel ezelőtt körmenettel a közeli kegyhelyre, hogy a kerelőszentpáli egykori katolikus templomot újra birtokukba vehessék a hívek. Mivel imája meghallgatásra talált, hálából megfestette a pócsi kegykép másolatát és azt az erdélyi faluban is elhelyezte.

Ebben az időben egyébként még Pócsi a Károlyi család birtoka volt. Károlyi Klára apja volt Károlyi Sándor, aki szintén nagy tisztelője volt a pócsi kegyképnek. Az 1720-as években a Szatmár megyei birtokaira telepített sváb katolikus jobbágyainak előírta, hogy nagy és Kisboldogasszony ünnepén Póccsra zarándokoljanak. A családi birtokközpont Nagykároly római katolikus templomának főoltárán, a tabernákulumon pedig a pócsi kép üveg alá helyezett másolata is látható volt még a 18. század közepén. Károlyi Sándor fia volt Károlyi Ferenc, aki a helyi hagyomány szerint Pócson meggyógyult, mindenesetre 1757-ben pócsi birtokait  abazilita atyáknak adományozta, ezzel a gesztussal biztosítva a kegyhely szolgálatába álló szerzetesek anyagi függetlenségét.

 

Nem a Pócson, hanem a Bécsben őrzött eredeti kegykép alapján készült az a másolat, amely a marosillyei plébánitaemplom főoltárát díszíti, üvegszekrénybe helyezve, díszes fém koronákkal ékesítve. A főoltár felett egykor olvasható felirat szerint a képet annak emlékére helyezte ide báró Bornemissza János és József, hogy 1803-ban a falura örökös birtokadományt nyertek az uralkodótól 1803 július 3-án. Ez a másolat nagyon finom kidolgozású, minden bizonnyal közvetlenül Bécsben készíttették a megrendelők. Marosillye katolikus közössége mára kihalt, az üres templomban nincs már istentisztelet. Ebben a községben született Bethlen Gábor fejedelem, s kastély megmaradt bástyáját néhány éve böjte csaba atya mentette meg a végső pusztulástól.

A harmadik kegyképmásolat a sepsiköröspatai plébánitaemplom oldalkápolnájában függ. Sajnos, ennek a történetét egyelőre nem ismerjük olyan jól, mint a másik kettőét. Ez a másolat valamikor a 19. század végén keletkezhetett, szintén üvegezett rámába van helyezve. A helyiek szerint a községben egykor birtokos Kálnoky család valamelyik nőtagja hozatta Bécsből. Mély tiszteletről árulkodik, hogy ezt a másolatot is koronákkal és ékszerekkel díszítették.

Az első pócsi könnyezés híre egyébként már korán, Bécsen keresztül eljutott Erdélybe is. Az erdélyiek számára a pócsi  könnyezés azért sem is jelentős volt, mert néhány évvel később hasonló csoda történt a Szamosújvár mellett fekvő Füzesmikolán, ahol a román ortodox fatemplomban könnyezett egy istenszülő ikon. A képet onnan is elvitette saját birtokára gróf Kornis Zsigmond, majd a kolozsvári jezsuitákhoz került, ahol a templomuk főoltárán ma is tisztelik ezt az ikont, s magyar köznyelvben csak kolozsvári kegyképként vált ismertté. Érdekes, hogy a 1701-ben, Pázmány Péter Imádságos könyvéhez már egy olyan illusztráció készült, amelyen ovális alakú pajzsra helyezve a pócsi és a kolozsvári kegykép ábrázolósa tűnik föl, mint Magyarország, illetve Erdély hathatós védőpajzsai.