Puskás Bernadett: A máriapócsi kegykép művészettörténeti vonatkozásai

Puskás Bernadett

 

A máriapócsi kegykép művészettörténeti vonatkozásai

 

 

 

A máriapócsi görög katolikus egyházközség alapításának évét nem ismerjük. A sematizmusok a paróchiát ősinek mondják.[fn]Catalogus venerabilis cleri almae dioecesis Munkatsiensis, Cassoviae 1814; A Hajdúdorogi egyházmegye és a Miskolci apostoli kormányzóság schematizmusa, Nyíregyháza 1982, 70. [/fn]  Az egyházközség alapítása minden bizonnyal a Felvidékről és Kárpátaljáról beköltöző bizánci rítusú keresztény rutének letelepedésével függött össze, s így a XVII. század közepére tehető.[fn]UDVARI, I., Máriapócs, a ruszinok hajdani vallási, kulturális központja, (Vasvári Pál Társaság füzetei 9), “Ruszinok a XVIII. században. Történelmi és művészettörténeti tanulmányok”, Nyíregyháza 1992, 123. [/fn] A század elejétől Pócs a Bethlen család, majd 1635-től I. Rákóczi György birtoka volt.[fn]ENTZ, G., (szerk.) Szabolcs-Szatmár megye m_emlékei II, Budapest 1987, 63.[/fn] Az itteni ruszinok szokásosan fatemplomot építtettek maguknak.[fn]SZITA, L., “A «könnyező Pócsi Madonna» a török háborúk viharában”, in Görögkatolikus Szemle Kalendáriuma, Nyíregyháza 1993, 43. Állítása szerint a fatemplom az 1630-as években épült, forrásra itt nem hivatkozik.[/fn] Az egyházközség felett az 1646-tól Rómával egyesült Munkácsi püspökségnek volt joghatósága.[fn]Az egyházmegye kánoni felállításáig (1771) a munkácsi püspök az egri főegyházmegye rítusvikáriátusának számított. Számos egyházjogi és gyakorlati kérdésben a jogviszony tisztázatlan volt vagy a római katolikus fennhatóság javára döntött. V. ö.: JANKA, GY., Mária Terézia szerepe a munkácsi, körösi és nagyváradi görögkatolikus egyházmegyék felállításában, (doktori dolgozat), Budapest 1991. [/fn]

 

A fatemplom épületére vonatkozó adatok nem maradtak fenn. A környékbeli görög katolikus, egyszerű fatemplomok sorából, melyek általában három négyzetes téregységből álltak és felépítésükben a hosszanti és a centrális alaprajzot egyesítették, később nevezetessé vált ikonja révén tűnt ki. A fatemplomba 1675-ben Istenszülő-ikont készíttettek, melyet az akkori paróchus öccse, Papp István festett egy török fogságból menekült fogadalmából.[fn]SZALONTAI, B., Máriapócs kegytemplom, (Tájak - Korok - Múzeumok), Veszprém 1982, 8-9. levéltári forrásokra hivatkozva. [/fn] Az ikon a Kárpát-vidéki ikonfestészet késő reneszánsz időszakának példája, Hodigitria-típusú Istenszülő a gyermekkel ábrázolás. A gyermek Jézus kezében virág látható, hasonlóan több, ebbe az ikonfestészeti körbe tartozó előképhez. Az ábrázolást fent félköríves keretmező veszi körül, sarkaiban egy-egy kerubfejjel. A szegélyeket reneszánsz ornamensek, a keretet és a dicsfényeket alapozásból mintázott mustra díszíti. A keretsávon lent szokásos ószláv adományozási felirat olvasható: “Ezt a képet Isten szolgája... állította bűnei bocsánatára.” A megrendelő neve olvashatatlan.[fn]A provinciális megfogalmazású ikonért az előzőleg kialkudott 6 magyar forintot a megrendelő Csigri László pócsi bíró sokallta, az összeget végül egy helybeli gazda, Hurta Lőrinc és családja fizette ki. Az ikonra vonatkozó adatokat lásd az 1696. évi pócsi képkönnyezéssel kapcsolatos katolikus és protestáns tanúvallomások és jegyzőkönyvek kéziratában: Egyetemi Könyvtár, Budapest, Hevenesi Gyűjtemény XLI. 401.; LXXI. 415. sz. iratok ill. az Egri Érseki Levéltárban. [/fn]

 

A Szabolcs vármegyei kis falu 1696-ban szerzett országos hírnevet. A tanúk vallomása szerint a “rutén” templom ikonosztázionján az Istenszülő-ikon abban az évben november 4. és december 8. között csodás módon könnyezett.[fn]Szita szerint (op. cit., 42-52) az ikon oltárkép, nem ikonosztázionra készült, ahogy eddig a helyi hagyomány tudta. V. ö.: BACSÓKA, P., A Könnyező Máriapócsi Szűzanya csodatevő kegyképe, Nyíregyháza 1994, oldalszámozás nélkül (4. o.). Ebben az esetben főoltárkép kellett, hogy legyen. A mellékoltárok állításának gyakorlata a Munkácsi egyházmegyében XVIII. század közepétől jelenik meg. A proszkomidiás (előkészületi) oltáron és a főoltáron ugyanakkor a Passióval vagy az Eucharisztiával kapcsolatos ábrázolások kaptak helyet szokás szerint.[/fn] Az egyházi vizsgálat végén Fenessy György egri püspök megerősítette a hírt, majd az eseményről értesülő I. Lipót császár a következő év elején Bécsbe vitette a képet.[fn]JORDÁNSZKY, E., Bóldogságos Szűz Mária kegyelem' Képeinek rövid leirása, Pozsony 1836, 108-109. Itt olvashatunk arról, hogy a kegykép könnyeivel átitatott kendők először az egri jezsuitákhoz kerültek, majd szétzavarásuk után, 1707-ben újra az egri püspökhöz, s ebben az időben “azok a keszkenők Kassán, Gyöngyösön, de kivált Egerben sok ezer hívekből álló Processiókban, a Pócsi képnek mássával eggyütt, körül hordattak.” Kelet-Magyarország más csodatévő ikonját is hasonló elszállítás érte. Lásd a Klokocsói Istenszülő kegykép története., PAN, SZ., “Ikoni i ikonopiszannja na Zakarpatti”, Sectio II, in Analecta OSBM, Vol. XIV. (XX.) Fasc. 1-4, Romae 1992, 127- I 29. [/fn]

 

Az ikont először Kassára, onnan Egerbe, majd Bécsbe szállították. A Mária-képről útközben több másolat is készült. Az irodalmi hagyomány szerint ilyen többek közt az a másolat, amelyet Bárcán a jezsuiták készítettek és később Kassára került, továbbá a kisfalusi, ugyancsak Kassa mellett.[fn]JORDÁNSZKY, op. cit., 116-117. A szöveg szerint a Kassai dóm pócsi kegyképe a jezsuiták által Bárcán festett másolattal lehet azonos. GERGELYFFY, A., “Máriapócs”, in Műemlékvédelem (1992/2) 105. A szerző további másolatokról számol be. [/fn] Az egri főszékesegyház Mária-kápolnájában is az első pócsi könnyező kegykép másolatát őrzik, melyet 1699-ben Imrelszky Péter festett.[fn]DERCSÉNYI, B. - HEGYI, G. - MAROSI E. - TÖRÖK J., Katolikus templomok Magyarországon, Budapest 1991, 231, 272; SUGÁR, I., “Adatok az egri középkori plébániatemplom történetéhez és a barokk székesegyház építéstörténete 1713-1727 között”, in Művészettörténeti Értesítő XLII (1993) 193. [/fn] A másolatok többsége, ahogy a róluk készített metszetek, szentképek is tanúsítják, a Bécsbe elszállított első pócsi kegykép ikonográfiáját követi.[fn]SZILÁRDFY, Z. - TÜSKÉS, G. - KNAPP, É., “Barokk kori kisgrafikai ábrázolások magyarországi búcsújáróhelyekről”, Bibliotheca Universitatis Budapestiensis (Fontes et Studia 5) Budapest 1987, kat. 166 -185. Pontos másolat az egri (ugyanitt kat. 81.) Viszonylag pontos a Jordánszky által közölt kisfalusi Boldogasszony kegyképe, mely az Istenszülő félig lehunyt, síró szemmel ábrázolja (op. cit., 117.). Ennek egy pócsi templommal és kolostorral összekomponált metszet változata is van. Ikonográfiailag szintén a pócsi másolatok sorába sorolható többek közt az esztergomi Bakócz-kápolna képe.[/fn] A gyermek Jézust evangéliumos könyvvel ábrázoló, a XIX. század elején készült metszetek előképe az irodalom szerint az eltérő ikonográfiájúnak gondolt második pócsi kegykép. Azonban a második kegykép is az elsőnek hű mása. Az új ikonográfiát elterjesztő, először feltehetően Jordánszkynál közölt metszet előképét nem ismerjük. Érdekessége ugyanakkor, hogy hitelesség okán a kegyképet igazoló - de levéltári forrásokkal cáfolható - feliratot közöl.[fn]SZILÁRDFY, Z., A magyarországi kegyképek és szobrok tipológiája és jelentése, Budapest 1994, 20. A szerző és más korábbi publikációk korrigálására itt szeretnénk megjegyezni, hogy a Máriapócson ma is tisztelettel övezett másolat, a koronákkal és “palásttal” feldíszített kegykép nemcsak típusában kapcsolódik az első kegyképhez. Ahogy P. Dudás B. OSBM 1945-ben készített - az ikont borítás nélkül ábrázoló - fényképen is látható, ikonográfiájában, sőt a rajz részleteiben is követni kívánja a Bécsben őrzött képet. SZILÁRDFY - TÜSKÉS - KNAPP, op. cit., 225-233. Lásd többek közt KERNY, T., “A máriapócsi kegyhely”, in Új múvészet (1991/8) 28; az imakönyv kiadó Bucsánszky 1863. kiadványában közölt szentképet és Joránszky, op. cit., 108. metszetet illusztrációját (Dorneck sc. szignóval) a Bécsbe vitt első pócsi kegykép ikonográfiájával összevetve: különösen a gyermek Jézus ábrázolása eltérő (a pócsi képen háromnegyed profilba fordulva ül, jobbját oldalra egyenesen tartva áld, baljában virágot tart), itt majdnem frontálisan ábrázolt, csukott evangéliumos könyvre támaszkodik jobbjával; hiányzik az ikon felső, félköríves lezárása. Az Istenszülő mellett a háttéren kibetűzhető ószláv felirat, melyet más, ebbe a csoportba tartozó metszetek is megismételnek: “Ezt az ikont Mihály szerzetes-pap festette Pócs (?) görög monostorában 1742-ik esztendőben”. A bazilita kolostor alapításának éve ezzel szemben 1749, csak ekkor veszik át a bazilita atyák a mária-pócsi egyházközség adminisztrálását is. A monostor XVIII. század második feléből - XIX. század elejéről fennmaradt ramotás (halottas mise alapítványi) könyveiben (UDVARI, op. cit., 151-173) elhunyt Mihály nevű szerzetes pap említését nem találjuk. A Szent Bazil Rend Máriapócsi Gyűjteményében fennmaradt a második pócsi kegyképet a kegytemplom felett ábrázoló metszet rézlemeze (18x12 cm, rézlemez, ltsz. 32.) A restaurálása után erről készült nyomat segítségével megfejthettük a rendkívül kopott szignaturát: Binder sc. A metszet 1800 körül készülhetett. Korabeli lenyomatai a szakirodalomban nem ismertek.[/fn] Franz H. Mörmann bajor fejedelmi nagykövet 1697. júliusában, egyik levelében egy valószínűleg Bécsben készült másolatról ír, amelyet azután az év július 31-én a császárné névnapján tartott ebéden mutatták be, majd Egerbe kívánták küldeni, kérve továbbítását Pócsra. “Ez egy díszes hasonmása a császárnénak ajándékozott és idehozott képnek” - írta Mörmann.[fn]Franz Hannibal Mörmann bajor fejedelmi nagykövet Miksa Emmanuelnek Bécsből 1697. aug. 6-án írt levelét közli: SZITA, op. cit., 49, ugyanott a kegykép szerepéről a Habsburg-katonapolitikában, a hozzá kapcsolódó szertartásokról, a zentai győzelemmel való összefüggésbe kerüléséről. A témát illusztráló metszetekről lásd GALAVICS, G., Kössünk kardot az pogány ellen. Török háborúk és a képzőművészet, Budapest 1986, 120-121.[/fn] Az eredeti kép július 4-én ért oda Bécsbe. A kegyképnek a Szt. István-dómban történt végleges elhelyezése napján, 1697. szeptember 11-én Jenő herceg Zentánál döntő vereséget mért a törökökre.

 

Időközben Pócsot egyre több zarándok kereste fel. 1701-ben I. Lipót, aki a zentai győzelmet a Pócsi Istenszülőnek tulajdonította, levelet írt a zarándokhely jövője érdekében: a szűk és romos pócsi templom újjáépítésére gyűjtő Mészáros Mátyást a birodalom valamennyi illetékes hatósága különös figyelmébe ajánlotta.[fn]Baziliták Máriapócsi Levéltára (a továbbiakban MBL ). A kutatásban való támogatásért és értékes megjegyzéseiért ezúton szeretnék köszönetet mondani P. Dudás Bertalan OSBM egykori rendfőnök atyának. [/fn] A templomépítkezés azonban I. Lipót utóda, I. József császár alatt sem indult meg, többek közt a Munkácsi egyházmegye életében bekövetkezett zűrzavaros időszak miatt. Ekkor, De Camelis püspök halálával a munkácsi püspöki székbe hárman is kinevezést kaptak a kegyúr II. Rákóczi Ferenc, IX. Kelemen pápa és I. József király párhuzamosan futó döntései nyomán. De valójában az egyházmegye tíz évig tényleges vezetés nélkül maradt.[fn]PIRIGYI, I., A magyarországi görögkatolikusok története, Nyíregyháza 1990, vol. I, 146. [/fn]

 

Pócs csak 1707-ben kapott Istenszülő-képet Telekessy István egri püspök közvetítésével. De ahogyan a főpap egyik későbbi levelében panaszkodik, a pócsiak az eredetit kívánják vissza: “Én nyolc évvel ezelőtt egy Bécsben festett és az elsőhöz egészen hasonló képet küldtem oda, dehát nem nagy ott annak a tisztelete.”[fn]Telekessy 1715. I. 8-án Nagy János ferencrendi tartományfőnökhöz írt levele (SZALONTAI, op. cit., 10).[/fn]

 

1714-ben Hodermarszky József munkácsi püspök, a munkácsi bazilita kolostor archimandritája azzal a kéréssel fordult a királyhoz, hogy Pócson templomot és rendházat építhessenek.[fn]MBL. Ekkor történtek kísérletek arra, hogy ferencesek telepedjenek le Máriapócson. Végül 1717-ben a szomszédban Nyírbátorban álló elnéptelenedett kolostoruk visszaállítását kérik Erdődy Gábor egri püspök ajánlásával a földbirtokos Károlyi Sándortól. Az 1725-re helyreállított nyírbátori, akkor még ferences templomban 1729-ben Pócsi oltár is áll (BARANYAI, B.-né, “A nyírbátori minorita templom berendezése” in Művészettörténeti Értesítő (1960) 219. 1733-ban - az 1731-ben megindult pócsi építkezések leállása idején a ferencesek új kolostor építkezéseibe kezdenek. [/fn]VI. Károly - bár közölte, hogy megérti a kérvényezők nemes szándékait - véleményeztetésre Egerbe továbbította a levelet. Az egri püspök kedvezőtlen ajánlása miatt a kérvény sikertelen maradt.

 

A kis szabolcsi község híre-neve időközben tovább nőtt: 1715. augusztus 1-jén, 2-án és 5-én a másolati kép is könnyezett, amit egy újabb vizsgáló bizottság igazolt. Erdődy Gábor egri püspök ezért még az év szeptember 29-én engedélyezte a kép tiszteletét. A község ekkor vette fel a Mária előnevet.