Petrasovszky Emmanuel

Pirigyi István

 

PETRASOVSZKY EMMANUEL

 

 

Személyében az egyik legkiválóbb görögkatolikus magyar templomfestőt tiszteljük. Festményei számos görög és római katolikus templom legszebb ékességei.

A Zemplén megyei Világ községben született 1902. január 11-én. Édesapja az eperjesi egyházmegye papja volt. A gimnáziumot Eperjesen és Sátoraljaújhelyen végezte. Érettségi után a budapesti Képzőművészeti Főiskolára került, majd Olaszországban folytatott festészeti tanulmányokat. Hazaérkezése után sorra kapta a megbízásokat. Alkotásain felfedezhető Lotz Károly /1833-1904/ és Székely Bertalan /1835-1910/ hatása.

Első képei a sátoraljaújhelyi római katolikus és a debreceni Szent Anna templomban készültek 1929-30-ban. Mindkét helyen Takács István volt a munkatársa. Utána a füzéri római katolikus templom következett /1930/, majd a vencsellői /1933/, a rudabányácskai / 1943/, a máriapócsi, a miskolci és a görömbölyi /1951/, a bodrogkeresztúri l\91\l és a nyírturai 1X9121 görögkatolikus templomok falait díszítette képeivel. A miskolci templom festésénél bátyja, Leó is segítségére volt, aki szintén kiváló festőművésznek számított. Oltárképeket készített a sárospataki és a végardói /1937/, valamint az olaszliszkai, vámosújfalui, nyírbátori és a nyíregyházi görögkatolikus templomok számára. Számos görögkatolikus templom részére festett plastyenyicát. (vagyis síri leplet, melyet a nagypénteki sírbatételi szertartáson helyeznek el a szent sírban.)

Könyvillusztrációkat is készített. Ő illusztrálta Smidt /Szíves/ Béla, a két világháború közötti népszerű pap-író könyveit, valamint Tartally Józsefné Stima Ilona " Ékes virágszál" című, mindannyiunk számára oly kedves regényét.

Petrasovszky Emmanuel nemcsak kiváló festőművész, hanem kitűnő szakíró is volt. írásait áthatja mélységes hite és imádságos lelkülete. Legfontosabb szakmai tanulmányai a " Keleti Egyház" című görögkatolikus folyóirat 1934. évi számaiban jelentek meg. "A bizánci művészet szelleme" című tanulmányát azzal a hitvallással kezdi, hogy       "munkám nem annyira tudományos értekezés, mint inkább imádságos elmélkedés akar lenni."

Azt vallotta, hogy csak hívő művész képes vallási műalkotást létrehozni: " Tanítsátok meg először a festőket a kereszténységre, s ha majd vallásosak lesznek, akkor lehet vallásos képeket festeni" - idézte ismételten Szoldatits Ferenc római magyar művész szavait.

Emlékeztetett rá, hogy a bizánci művész valójában Isten szolgája volt, "tökéletesen engedelmes ecset a Szentlélektől ihletett Egyház művészetteremtő kezében". Véleménye szerint a keleti egyházban "a művészet nemcsak általában környezője a szertartásnak, hanem bizonyos fokig valósággal kiegészítője annak."

Legfontosabb művészettörténeti tanulmányai: A bizánci művészet szelleme; A bizánci művészet kialakulása, az építészet; A bizánci festészet, Bizánci miniatúrák, képzőművészet, zománcképek; Az orosz ikonfestészet. Valamennyi a Keleti Egyház említett 1934. évi számában jelent meg. A folyóirat 1937. évi számaiban is megjelent igen értékes tanulmánya: A bizánci képírás mai szemmel, valamint: Az Eukarisztia Kelet művészetében.

Petrasovszky Emmanuel /Manó/ Sátoraljaújhelyen hunyt el 1976. október 10-én. Művészetében is kifejezésre jutó mély vallásossága örök példamutatás a mai görögkatolikus ember számára is.