Bud János

Pirigyi István

 

BUD JÁNOS

 

 

Bud János, a magyar történelem egyik legnevezetesebb görögkatolikus személyisége a Zemplén-megyei Ladomérfalván született 1880. május 30-án. A budapesti egyetem jogi karának elvégzése után elsősorban mint szakíró hívta fel magára a figyelmet.

Sorra jelentek meg tudományos munkái. Legjelentősebbek: A munkanélküliség statisztikája Magyarországon; A gazdaságok társadalmi koncentrációja; A gyermekmunka hazánkban és külföldön; Bűnügyi statisztikánk és kriminalisztikánk statisztikája, Árstatisztika.

Felfelé ívelő pályája 1910-ben indult el. Ekkor segédtitkár lett a kereskedelmi minisztériumban, de 6 év múlva, viszonylag egészen fiatalon, 36 éves korában, mint miniszteri tanácsos a Közélelmezési Hivatalba került, 2 év múlva 1918-ban pedig az Országos Árvizsgáló Bizottság elnöke lett. 1920-ban a Műegyetem gazdaság-politikai tanszékén nyilvános rendes tanár, 1921-ben államtitkár a közlekedési minisztériumban .

1922-ben Rétságon nemzetgyűlési, 1927-ben Békéscsabán országgyűlési képviselővé választották. Szerkesztője volt a Közgazdasági Szemlének. 1922. október 19. — 1924. május 24. között közélelmezési miniszter. Az első világháború után hazánk nyomorúságos helyzetében a közélelmezés irányítása és biztosítása a lehető legnehezebb feladat volt.

Érthető, hogy kinevezéséről egyetlen hetilapunk a Görögkatolikus Tudósító ezekkel a szavakkal emlékszik meg: "... mikor a köznyomor a legáltalánosabb, mikor a fojtogató határok mellett az Isten különös ostoraként, mostoha időjárás, aljas kincsszomj, hitvány élősdi tobzódási vágy teszi a nép millióinak életét napról-napra keserűbbé, a közélelmezés hálátlan, embert emésztő, de nagyon is embert kívánó ügyét az illetékes tényezők Bud János dr. kezében látják biztosítottnak...egy ország, az elhagyott, legsúlyosabb élet-halál harcot vívó ország miniszteri székei közül a legkínzóbbat, a leggyötrelmesebbet kapta Bud János dr. (1922 november 19. szám)

1924. november 15. — 1928. szept. 5. között pénzügyminiszter. Ebben a beosztásban is rendkívül nehéz feladat várt rá. Véget kellett vetnie a világháború óta tartó és egyre fokozódó inflációnak. A csaknem teljesen elértéktelenedett akkori pénz, a korona helyett megteremtette az új, a szilárd magyar pénzt, a pengőt, mely Közép-Európa legstabilabb, legértékállóbb pénznemének bizonyult.

1928. szept. 5. — 1931. aug. 24-ig közgazdasági miniszter. Felkészültségét és munkabírását az ország vezetői maximálisan hasznosítják: 1929. aug. 31-én kereskedelemügyi miniszternek is kinevezik. 1931. aug. 24-én mindkét minisztérium vezetésétől visszavonul, és újra elfoglalja a Műegyetem professzori katedráját.

Bud János testvérünk, hitvalló görögkatolikus volt. Sokirányú elfoglaltsága mellett is talált rá időt, hogy tevékenyen vegyen részt egyházunk életében. Tagja volt a Magyar Görögkatolikusok Országos Szövetségének és a budapesti Rózsák terei Egyházközségünk képviselőtestületének.

Élénk figyelemmel kísérte a magyar görögkatolikus fiatalok sorsának alakulását. Egyik fő védnöke volt a Vasvári Pál Körnek, a budapesti görögkatolikus egyetemisták és főiskolások egyesületének.

1943. őszén 200 fővárosi görögkatolikus egyetemista elhatározta, hogy egyetlen szervezetben tömöríti valamennyi görögkatolikus egyetemistát és főiskolást.

Felvették a kapcsolatot Debrecen, Kolozsvár, Szeged, Pécs, Sopron, Miskolc felsőfokú intézményeinek görögkatolikus hallgatóival, s megszervezték a Magyar Görögkatolikus Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Országos Szövetségét. Az alakuló nagygyűlést Budapesten tartották 1943. dec. 7-én. Az ünnepi beszédet Bud János tartotta. Ebben felhívta a fiatalok figyelmét a görögkatolikus fiatalok különleges küldetésére, és lelkükre kötötte: maradjanak egész életükben hűségesek a mi Szentegyházunkhoz. De jó lenne, ha ezt a prófétai szózatot annyi év távlatából a mi fiataljaink is meghallanák!

Bud János 1950. aug. 7-én hunyt el Budapesten. Hitvallása és szertartásunkhoz való hűsége legyen örökérvényű példamutatás a mai görögkatolikusok számára is.

 

vissza