Illés József

Pirigyi István

 

ILLÉS JÓZSEF

 

A magyar jogtudomány kiemelkedő képviselője, Illés József Huszton született 1871. november 10-én. Jogot végzett a budapesti egyetemen, majd külföldön folytatott jogi tanulmányokat.

1896-ban kezdett dolgozni az Igazságügyi Minisztériumban. Életpályája felfelé ívelt: 1902-ben a Magyar Alkotmány és Jogtörténet tanára a pesti egyetemen, 1913-ban ítélőtáblai bíró, 1915-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, 1917-ben professzor a pesti egyetem jogi karán, 1936-ban a MTA rendes tagja. Ővolt az első világi görögkatolikus ember, akit az Akadémia rendes tagjai közé választott.

Időközben sorra jelennek meg tudományos müvei. Ezek közül legfontosabbak: Az újkori alkotmány fejlődés elemei (Bp. 1898.); Bevezetés a magyar jogtörténetébe (Bp. 1910.); A magyar címer története (Bp. 1911.). 1942-ben "Emlékkönyv Illés József működésének 40. évfordulójára" címmel összefoglaló kiadványt jelentettek meg róla a fővárosban. A tudós professzor közéleti ember volt. 1913-1918 között a Nemzeti Munkapárt, 1922-1939. között pedig az Egységespárt országgyűlési képviselője.

Ifjú korától kezdve élete végéig odaadó, tevékeny tagja volt a görögkatolikus egyháznak. Tagja volt a budapesti görögkatolikus egyháztanácsnak, az Országos Bizottság választmányának, részt vett a görögkatolikus magyarok 1900. évi római zarándoklatán. Máriapócson 1921. október 1-én megalakult a Magyar Görögkatolikusok Országos Szövetsége /MAGOSZ/. A szövetség első elnöke Illés József lett. E tisztséget 1928-ig töltötte be, ekkor átadta Gróh Istvánnak: Ő viszont élete végéig megmaradt a szövetség díszelnökének.

Az első világháború után ismételten megfordult Rómában. Többször is fogadta őt XV. Benedek pápa. Rómában tartózkodott akkor is, amikor a pápa meghalt és megválasztották utódát, XI. Pius pápát. Az új pápa közvetlenül a megkoronázása után, 1922. február 15-én már mint a MAGOSZ elnökét fogadta

Illés Józsefet, aki részletesen tájékoztatta Őt éppen úgy, mint elődét a magyar görögkatolikusok helyzetéről.

1922-ben Szabolcsban jelölték országgyűlési képviselőnek. Erről a Görögkatolikus Tudósító c. újság így emlékezett meg: " Felléphetett volna bárhol is, szívesen fogadták volna az ország bármely kerületében, Őt azonban oda vonzotta szíve Szatmár és Szabolcs görögkatolikusaihoz, s mint hittestvér ,hittestvéreinek bizalmát megnyerve óhajt a törvényhozás házába jutni .... megválasztásához nagy érdeke fűződik az egész magyar görögkatolikusságnak.(1922. május 21.) Az európai tekintélyű görögkatolikus jogtudóst 1922. május 28-án meg is választották országgyűlési képviselőnek. A megbízó levelet, a mandátumot, a következő vasárnap vette át a választási kerület székhelyén, Penészleken. Ezt a választási bizottság elnöke már reggel át akarta neki adni, Ő azonban előbb részt vett a nagymisén, és csak azután kerülhetett sor az ünnepségre.

Illés József mélységesen hívő lélek volt. Hitvallását " Krisztus követése a mai korban" című tanulmányában fogalmazta meg. Szerinte az ember számára nincs más út, mint a szent kereszt királyi útja: a kor emberének problémáit Krisztus tanainak megvalósításával kell megoldani. (Görögkatolikus Élet, 1937. január 1.)

Élete végéig figyelemmel kísérte a Görögkatolikus magyarok sorsának alakulását. Hittestvéreinek érdekében az egyházi és állami vezetőknél állandóan közbenjárt. 1944. január 19-én halt meg Budapesten.

 

A Máriapócsi MAGOSZ-naptár cikke Illés Józsefről 1927-ben

 

 

vissza