Petrus Jenő

Pirigyi István

PETRUS JENŐ JÁNOS

 

Élettörténete

 

Petrus Jenő János Parasznyán született 1850. július 17-én. Édesapja, Petrus Antal, görögkatolikus lelkész volt.

Gyermekévei rendkívül viszontagságos körülmények között teltek el. Tíz éves volt, amikor édesapja meghalt. Ekkor először az ungvári árvaházba került, majd 12 éves korától kezdve a debreceni piarista gimnáziumban és a kollégiumban folytatott tanulmányokat. Neveléséről a nagy nyomorban élő édesanyja helyett anyai nagyapja, Szabó János lelkész gondoskodott. Mielőbb dolgozni akart, hogy önmagát fenntartsa. Ezért Pestre ment, ahol távírász tanfolyamot végzett. Tizenkilenc éves korában Pesten távíró, majd postagyakornok lett. 1870. elejétől Szily Barna pest-megyei árvaszéki ülnök mellett díjnok, majd írnok. Az év őszén azonban Kolozsvárra ment a monostori gazdasági intézetbe, ahol gazdasági tanulmányokat folytatott. Tanulmányait 1873-ban fejezte be. Ekkor Teleki gróf alamosi uradalmába került gyakornoknak, de már 1874. tavaszán Hajdúdorogon telepedett le. Ő kezelte rokonának, Szabó György dorogi főesperes-lelkész javadalmát, de saját földje is volt, és azon gazdálkodott.

Mindemellett a községben is igen fontos szerepet vállalt. 1881-ben a városban gazdakört alapított, 1884-ben városi levéltáros és aljegyző, de lemondott, s még ugyanebben az évben árvaszéki ülnök, valamint polgármester-helyettes lett. 1886-ban rendőrkapitány, de erről az állásáról is lemondott, és az irodalomnak, valamint a gazdálkodásnak szentelte életét. 1893-ban a Hajdúdorogi Állandó Végrehajtó Bizottságnak tagjává választották.

Még megérte a Hajdúdorogi Egyházmegye felállítását. Hajdúdorogon halt meg 68 éves korában 1918. január 28-án.

 

Legjelentősebb művei

 

Petrus Jenő számos újság és más kiadvány munkatársa volt. Tudósításai, cikkei, novellái, költeményei, tanulmányai jelentek meg az Erdély, a Kelet, a Debreceni-Nagyváradi Értesítő, a Debreceni Ellenőr, a Független Újság, a Vasárnapi Újság, a Hazánk, a Hajdúböszörmény és vidéke, a Rejtelmes Világ c. újságokban és más lapokban, valamint a Kolozsvári Naptárban.

Önálló kötetei: Genezisz /Ungvár, 18917 ; Emlékdal ezredéves ünnepünkre /Hajdúböszörmény, 1896./ ; Árva Márta /Elbeszélő költemény, Hajdúböszörmény, 1905./.

Számunkra legfontosabb munkája "A magyarság önvédelme a keleti rítusú egyház idegen nyelveinek beolvasztó hatása ellen" című könyve /Debrecen, 1897./

Az 1868-ban megalakult Hajdúdorogi Állandó Végrehajtó Bizottság 1893. szeptemberében értekezletet tartott. A bizottság - mint említettük - tagjai közé választott Petrus Jenőt, egyben megbízta, hogy írja meg a mozgalom történetét.

Petrus a mozgalom történetéről írt tanulmányát 1894-ben újságokban sorozat formájában közölte, majd eredeti jegyzőkönyvekkel, okmányokkal és jegyzetekkel kiegészítve, önálló kötetben is megjelentette. A könyvben ismerteti a hajdúdorogi mozgalom előzményeit, rávilágítva, hogyan vált létkérdéssé a görögkatolikus magyarság számára a magyar liturgikus nyelv szentesítésének és a magyar egyházmegye felállításának megvalósulása. A továbbiakban nyomon követi a mozgalom történetének minden nevezetesebb eseményeit: a Popovics püspökhöz, az ország egyházi és világi vezetőihez intézett feliratot és annak eredményét, a görögkatolikus magyarok első országos kongresszusának lefolyását, a hajdúdorogi külhelynökség megalapítását, a Végrehajtó Bizottság 1881. és 1896. évi újabb feliratait és azt a szívélyes fogadtatást, melyben a feliratokat átnyújtó küldöttség tagjait az ország főpásztorai és vezető politikusai részesítették.

Részletesen beszámol a fővárosban tartott első magyar nyelvű liturgiáról.

Mint említettük, a millennium évében, 1896. június 10-én az Állandó Végrehajtó Bizottság úgy döntött, hogy a küldöttség, mely Budapestre viszi a magyar görögkatolikusok megismételt és sürgető felterjesztéseit, mielőtt ezeket a címzetteknek átadná, szentmisén vesz részt. Mivel Pesten ekkor még görögkatolikus templom nem volt, a Bizottság kérésére Pásztélyi Jenő ügyvéd - az alakulóban lévő budapesti görögkatolikus egyházközség elöljárósága nevében - kieszközölte, hogy az egyetemi templomban 1896. június 27-én görögkatolikus szentmisét végezhessenek. Ez meg is történt.

A budapesti magyar nyelvű liturgia híre Rómába is eljutott, még hozzá olyan beállításban, hogy a magyar kormány a magyar nyelvű liturgiát is a nemzetiségek magyarosítására akarja felhasználni. Az egyházjogi előírások mellet ez a rosszindulatú tájékoztatás is közrejátszhatott abban. Ezt követően a Szentszék a magyar nyelvű liturgiát betiltotta. /1986. szeptember 2.1 Ezt a rendelkezést azonban nem lehetett végrehajtani, mert végveszélyt jelentett volna a görögkatolikus magyarság számára. így pl. a főváros és Debrecen városa, csak azzal a feltétellel volt hajlandó görögkatolikus egyházközség és templom létesítését támogatni, ha a szertartásokat kizárólag magyar nyelven fogják végezni.

Petrus Jenő azzal fejezi be a könyvét, hogy bár jelenleg a Szentszék tiltja a magyar liturgiát, a magyar kormány viszont csak akkor hajlandó magyar görögkatolikus egyházmegye felállításáról tárgyalni, ha előbb megoldódik a magyar liturgia ügye, tehát a magyar görögkatolikusok helyzete kilátástalan, mégis hinni, bízni, reménykedni kell. Szilárd meggyőződéssel vallja, hogy: "Meglesz a püspökség, a naptáregyesítés, a pápailag jóváhagyott magyar liturgia... Dorog, ... nem teszi, nem teheti le a fegyvert győzelem nélkül. És eléri győzelme napjának felvirradását, eléri célját, felmagasztalásának dicsőségét".

A könyvhöz a bevezetést ugyanaz a református vallású György Endre írta, aki sajtó alá rendezte és a Magyar Tudományos Akadémia ülésén bemutatta Farkas Lajos: "Egy nemzeti küzdelem története" című emlékiratát.

György Endre a könyvhöz írt bevezetésében, éppen úgy mint az Akadémián tartott előadásában, a görögkatolikus magyarság helyzetének igen alapos ismeretéről tesz tanúságot. Egyben kijelenti, hogy ő a magyar görögkatolikusok mozgalmával teljes mértékben azonosítja magát, és ezért - teszi hozzá - készségesen ragadom meg az alkalmat, hogy bemutatván Petrus Jenő úr művét... újólag vegyek alkalmat magamnak e nagyfontosságú küzdelem igazságos voltára hívni fel minden gondolkodó elmét".

"Ezen küzdelem tárgya - folytatja - a magyar oltári nyelv jogosultsága, s ennek biztosítása céljából egy magyar püspökség létesítése. "Ezt a követelést ő teljesen megalapozottnak és igazságosnak tartja".

"Ez az egyszerű igazság - fejezi be a bevezetést György Endre - szól Petrus Jenő művéből is, ez a magyar görögkatolikusok ügyének alapja, s ez az egyszerű igazság szent ügyük feltétlenül bekövetkező sikerének záloga".

 

 

vissza